Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XXI. Osztály: Egylakiak. Monoecia
Egylakiak. 185 507. Dudva fűtej. hosszúkás-kerülékes, lekerekített csúcsú, kis szálkahegygyel. Virágai sárgák; vesealakú mirigyeinek csücskei hasogatottak. Toktermése pelyhes, végre lekopaszodó, kissé pontozott. Terem legelőkön, szikár gyepen hazánk közép és déli részéhen; helyenként óriási mennyiségben, pl. Temes vármegye déli részében. 5—7. Dudva fűtej. — Euphorbia Peplus L. — (Kereklevelű vagy kerti kutyatej. — Term. r.: Fűtejfélék. Euphorbiaceae.) — 507. Jcép. ©. 10—25 cm. Szára gyakran lecsepült és tövétől ágas. Rövidnyelű szárlevelei visszás-tojásalakúak, lekerekítettek. Ernyője 2—3-sugarú, ágai ismételten 2—3-ágúak. Mirigyei félhold alakúak. Tokrekeszei 2—2 (összesen 6) hártyás orommal. Terem szórványosan, főleg zöldséges kertekben az egész országban. 7 —10. Apró fűtej. — Euphorbia exigua L. — (Vézna kutyatej, szettyinfűtej. — Term. r.: Fűtejfélék. Euphorbiaceae.) — 508. leép. ©. 8—20 cm. Szára vékony, levelei keskenyek. Ernyője három (4—5) ágú, ismételten ágas. Murvái szives alapból keskeny-hosszúkásak, kihegyezettek; mirigye kétszarvú, sárga; magja rücskös. Termése sima. Terem tarlókon, vetés közt szórványosan az egész országban. 6—10. Más honi fajok: E. agraria MB. — angulata Jacq., — carniolica Jacq., - dulcis Jacq., — epithymoides L., — falcata L., •— glareosa MB. (?),— Lathyris L. (elvadulva), — mehadiensis Kit. (lingulata Heuff.), — Myrsinites L., — paradoxa Scliur, — Paralias L., — platyphylla L , — pseudolucida Schur, - salici folia Host., — Schurii Simk., —segetalis L., — stricta L., — verrucosa Lam., — villosa W. et K., — virgata W. et K, — Wulfenii Hoppe. B) Lágyszárú növények; tejnedv nélkül. Tavaszi mocsárhúr. — Callitriche venia L. — (Lencsefű, csillaghúr, mocsári lencse, vízi csillagfű, merettyűhúr. — Term. r.: MocsárhúrHoffmann : Növényország. 508. Apró fűtej. félék. Callitrichaceae.) — 509. leép. 4. 5—25 cm. Vízben úszó vagy az iszapban kúszó növényke. Levelei váltakozók, kerülékesek, vagy visszástojásalakúak. Felső levelei a víz színén csillagosán terülnek szét. Virágai többnyire magánosak a levelek hónaljában, csupaszok. Terem pocsolyákban, mocsarakban szórványosan az ország hegy-és dombvidékén. 4—10. Más honi fajok: C. hamulata Kütz., — stagnalis Scop., — transsylvanica Schur. Foltos konty virág. Arum maculatum L. — (Áron-gyökér, Áron szakálla, Áron-vessző, borjulábfű, borsos baraboly, kontyos fű, mocskos kontyvirág, német gyömbér, sülyfű. — Term. r.: Kontyvirágfélék. Araceae.) — 57. t. 4. leép. 4. 10—40 cm. Tőkéje gumós. Levelei mind tőlevelek, hosszúnyelűek, dárdásak, nyilas vállal; gyakran barnafoltos. Szára a csúcsán hordja a fölfuvódott zöldes virágzati buroklevéllel takart torzsavirágzatot, mely buzogányalakú, csupasz, csúcsán barnásviolaszínű; a közepe tája porzós, alsó részében termő virágokkal ; a virágok mind csupaszok és részben csökevényes porzókból vagy termőkből állanak. A magházakból fejlődnek a borsó nagyságú, skárlátpiros, sokmagvú bogyók. Terem árnyas erdőkben az egész országban. Mérges. 4—5. Más honi fajok: A. alpinum Sch. et K., —• italicum Mill. Fogas vízhúr. — Zannichellia palustris L. — (Fogas galáz. — Term. r.: Békaszőlőfélék. Potamogetonaceae.) — 510. kép. 4. 10—40 cm. Kúszó és gyökerező, vagy a vízben úszó szára fonalszerű. Levelei keskenyek, egyerűek, élénkzöldek, 2—4 cm. hosszúak. Virágai zöldek. Termő virágjában 4 termő van; bibéjük korongalakú. Terem álló és lassan folyó vizekben nagyon szórványosan, de helyenként seregesen. 5—10. Más honi fajok: Z. aculeata Scliur, — major Bönningh., — pedicellata Wahlbg. C) Fás növények tű- vagy pikkelylevelekkel. a) A tűlevelek egyenként állnak. Lúcz fenyő. — Picea excelsa (Poir) Lk. 24 510. Fogas vízhúr. 509. Tavaszí mocsárkúr.
