Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XX. Osztály: Termőre-nőtt-porzósak. Gynandria

182 Termőre-nőtt-porzósak. cliis (L.) R. Br. — (Egygolyójú bangó vagy gumilla. — Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) — 500. Jcép. 2|. 10—25 cm. Csak két-három, hosszúkás kerekded levele szokott fejlődni. Apró, zöldessárga virágokból összetett virágzata karcsú. Pilis-ajaka mélyen háromosztatú, karéjai szálasok, a szélsők dárdaalakúak, elállók és csak félakkorák, mint a középső. Terem szárazabb mezőkön hazánknak csaknem minden magasabb hegyvidékén. 5 — 6. Fehér madársisak. — Cephalanthera alba (Cr.) Simk. — (Fehér bibak, hímteke, porfej, tekeportartó.] — Cephalanthera pallens Rich. — Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) — 56. t. 4. Jcép. 2\. 25—50 cm. Levelei tojásalakúak, kihegyezettek; ereik erősen kiállók. Tejszínű virágai laza leveles fürtben fejlődnek. Murvái hosszabbak a magháznál. Lepellevelei hosszúkáskerekdedek, tompák ; a belsők összeborulok. Pilisajakát sárga folt ékesíti. Terem erdőkben, kivált meszes talajon hazánk minden hegyvidékén. 5—6. Piros madársisak. — Cephalanthera rubra (L.) Rich. — (Veres bibak. — Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) — 501. Jcép. 2\. 30 — 60 cm. Levelei lándsásak, kihegyezettek. Virágai élénkpirosak; lepellevelei kihegyezettek; pilis-ajaka keskeny, fehér; magháza puhaszőrű, mirigyes. Terem ritkás erdőkben, gyepükben, főleg meszes talajon az egész országban. Szórványosan az Alföldön is. 6 — 7. Más honi faj: C. longifolia (L.) Fritsch (angustifolia Cr., ensifolia Schm.). Széleslevelű nőszó'fű. — Epipactis latifolia (L.) Ali. — (Bibak, zászpa kosbor. — Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) — 56. t. 5. Jcép. 2\. 50—100 cm. Levelei széles tojásalakűak, szárölelők ; a felsőbbek keskenyebbek, kihegyezettek; végre keskenyszálasak és murvákba általmenők. Virágzata egy oldalra konyuló fürt. Virágai zöldes-biborbarnák; pilis-ajaka rózsaszínű. Terem árnyas erdőkben, gyepükben az egész ország hegyvidékén; az Alföldön is. 6—8. Mocsári nőszó'fű. — Epipactis palustris (L.) Cr. — (Evetkefű, tavi bibak. — Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) — 502. Jcép. 30 — 50 cm. Levelei lándsásak. Fürtje nem konyul. Külső lepellevelei lándsásak, zöldes biborszínűek, hosszabbak, mint a belső oldalon pirosas belső lepellevelek. Pilis-ajaka fehér, piros-csíkos. Terem vizenyős réteken, gyepükben, lápokban, szórvá502. Mocsári nőszőfű. 501. Piros madársisak. nyosan az egész országban. Az Alföldön sok helyt hiányzik. 6—7. Más honi fajok : E. microphylla (Ehrh.) Sw., — rubiginosa (Cr.) Gaud. Tojáslevelű békakonty. — Listera ovata (L.) R. Br. — (Kétlevelű fattyú-kökörcsin, tojásdad bibak. — Term, r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) — 56. t. 7. Jcép. 2j.. 30 — 50 cm. Szára kétlevelű. Levelei nyeletlenek, .kerekded tojásalakűak. Fürtös virágzata hosszú, karcsú és merőleges. Lepellevelei zöldessárgák; hosszúra megnyúlt pilis-ajaka kétkaréjű. Tenyészik nedves réteken, nyirkos erdőkben és gyepükben az ország minden hegyvidékén. 5—6. Más honi faj: L. cordata (L.) R. Br. Sarjadzó madárfészek. — Neottia Nidus avis (L.) Rich. — (Madárfészek bibak. — Term, r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) — 56. t. 6. Jcép. 20 — 30 cm. Az egész növény sárgás, később barnás; viaszszerű. Tőkéjén, körbe helyezkedve, számos, tömötten álló, húsos gyökere van, mely madárfészekre emlékeztet. Szárán csak pikkelylevelek vannak. Fürtje tömött. Pilis-ajaka kétkaréjú; sarkantyúja nincs. Tenyészik árnyas erdőkben hazánk minden hegyvidékén. 5—6. Külseje nagyon emlékeztet az Orobanchefélékre, azért ezt a növényt is sokáig élősködőnek tartották, és csak a legújabb időben derült ki, hogy nem élősködő, hanem televénylakó (saprophyta). Hegyi fűzértekercs. (L.) C. Koch. — (Spiranthes autumnalis Rich. — Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.)— 503. Jcép. 15—20 cm. Zöld szárán apró szárölelő murvák fejlődnek. Tőlevelei hosszúkás - tojásalakűak ; nyélbe keskenyedők. Illatos, apró, fehér virágai csavarmenetes fűzérben állanak. Terem szikár hegyi lejtőkön, nagyon szórványosan a keleti és nyugati hegyvidéken. Északon csaknem teljesen hiányzik. 8—10. Más honi faj: Sp. aestivalis (Lam.) Rich. 503. Hegyi fűzértekercs. SpirantJies spiralis