Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XX. Osztály: Termőre-nőtt-porzósak. Gynandria

Termőre-nőtt-porzósak. 183 torkán piros pettyes, főleg fenyvesekben és vármegyétől Krassó-Szörényig. 5—6. Erdei kláristő. — Coralliorrhiza innata B. Br. — (Csajka ajakfű, kláris- vagy korállgyökér. — Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) — 504. Jcép. 10—20 cm. Az egész növény halványsárgás v. barnás. Tőkéje ágas, törékeny; korállszerű elágazással, melyeken a gyökérhajszálak fejlődnek. Szára pikkelyleveles. Virágzata szegényes. Virágai aprók, zöldessárgák; pilis-ajaka fehér, Terem árnyas erdőkben, bükkösökben, Trencsén Mocsári lágy virág. — Malaxis paludosci (L.) Siv. — (Bibefog. — Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) — 505. leép. 4. 5—15 cm. Tőkéje kis gumót fejleszt. Szára ötszögletű, 3—4 lapiczkás tőlevéllel. Zöldes virágai karcsú, laza fürtben fejlődnek. Terem tőzeges lápokban. Az északi Kárpátok tőzeges lápjaiból több helyről van említve; azonfelül a Hanságból is, de újabb és biztos adatot nem ismerek. Keresendő. 7 -8. Más honi faj: M. monophyllos (L.) Sw. Helyesebb neve : Microstylis monophylla (L.) Lindl. 505. Mocsári lágyvirág 2. rend: Kétporzósak. Diandria. A portokok száma kettő. Tarka rigó-pohár. — Cypripedilum Calceolas L. — (Asszonyi lábbeli, erdei sárga papucs, galambbegy, kakukvirág, Mária czipellője, Mária czipőkéje, tarka ezipőezím, Venus- sarucska. — Cypripedium Calceolus L. — Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) — 56. t. 8. leép. 2+. 25—50 cm. Alsóbb levelei tojásalakúak, a felsőbbek lándsásak. Szára rendesen egy, ritkán két bókoló virággal. Legfeltűnőbb virágú kosborféle; két külső lepellevele széjjelálló biborbarna; pilis-ajaka nagy, fölfuvódott,sárga; alakja emlékeztet a faczipőre. Terem cserjés hegylejtőkön, erdő széleken, főleg meszes talajon szórványosan az egész ország hegyvidékén. 5 — 7. 3. rend: Hatporzósak. Hexandria. A bibeszál köré sorakozó portokok száma hat. Közönséges farkasalma. — Aristolochia Clematitis L. — (Farkasfül, farkas gégevirág, farkas hézaggyökér, hím farkasalma, likasír, pipavirág. — Term. r.: Farkasalmafélék. Aristolochiaceae.) — 57. t. l.leép. 30 —100 cm. Nyeles levelei szives-tojásalakúak,visszájokon kékeszöldek. Virágai csomósán állanak a levelek hónaljában, csövesek, csúcson nyelvalakuan megnyúltak, tövükön gömbölyűén fölfúvodottak. Termése körtealakű tok. Terem mívelt talajon, parlagokon, szőlőkben, a legészakibb vármegyéket kivéve, az egész országban. 4—7. Az egész növény kellemetlen szagú. Helyenként házi orvosságnak szedik. Más honi fajok: A. pallida Willd., — rotunda L. (az utóbbi csak Fiume m.). Nagylevelű felfutó növény az A. Sipho L'Hérit, melyet kertben ültetnek. 504. Erdei kláristő.