Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XV. Osztály: Négyfőporzósak. Tetradynamia
Négyfőpoi'zósak. 131 359. Sikált pápaszemfű. Más honi fajok: I. tinctoria L., — transsylvanica Simk. Sikált pápaszemfű. — Biscutella laevigata L. — (Paizspár, pápaszemhüvelyű fű, sikált pápaszem, korongpár.— Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 359. lép. 4. 20—45 cm. Töve gyepes. Az egész növény alsó részében sertéktől borzas; fölül kopasz. Alsó levelei hosszúkásak, nyélbe keskenyedők, a felsők ülők, és kerekített vállal félig szárölelők. Sárga virága illatos. Beczőkéje felül és alul kimetszett, pápaszemalakú, kopasz; bibeszála hosszú. Van két alfaja. A fent leírt faj tulajdonképen a B. didyma L., alfaj; ez gyakori az egész ország hegyvidékén, főleg mésztalajon. A másik a B. lucida DC., alfaj a mely kopasz, legfeljebb a levele kissé pillásszélű; ez hazánk keleti hegyvidékének néhány havasán terem. A 359. kép tulajdonképen ezt tünteti föl. 4—8. Útszéli zsázsa. — Lepidium Draba L. — (Borserejű fű, borsfű, borsika , borsikatorma, rézsuka, sásafű, szépítő fű, törökországi torma, pórmustár. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) - 4. 15—50 cm. Levelei hosszúkásak, tojásalakúak, fogasok; az alsók nyélbe keskenyedek, a felsők szárölelők. Virágzata sűrűn bogernyős. Szirmai fehérek. Termése szívalakú, duzzadt, nincs hártyás szegélye, bibeszála hosszú. A kocsány a termés érésekor rendesen vízszintesen eláll. Terem legelőkön, utak szélén, vetésben az egész országban. 5—7. Mezei zsázsa. — Lepidium campestre L. — (Boriz, mezei szíikésfű, mezei tarsóka,palaczkfű, temondádf ű, vadmustár. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 360. lép. ©. 0. 15—30 cm. Alsó levelei hosszúkásak, nyélbe keskenyedők, a felsők szárölelők, sűrűn fogasok. Apró virágai fehérek. Beczőkéje lapított; ékalakú tőből tojásalakú; csúcsán kicsípett; pontozott és közepétől széle360. Mezei zsázsa. sen hártyás; bibeszála rövid. Terem ugarokon, parlagokon, mívelt talajon szórványosan az egész országban. 6—7. Nehézszagú zsázsa. — Lepidium ruderale L. — (Büdös rézsuka, mecsekzsázsa. — Term, r.: Keresztesek. Cruciferae.) — ©. 15—30 cm. Alsó levelei 1—2-szer szárnyasan osztottak, szálas szeletűek; a felsők egyszerűek, keskenyek. Szirmai aprók, sárgásfehérek, ritkán vannak meg, többnyire hiányzanak. Porzója is csak kettő van; bibeszála igen rövid; termése tojásalakú. Az egész növény undorító szagú. Terem emberi lakások körül, legelőkön, szikes talajon is (helyenként nagy mennyiségben) az egész országban. 6—9. Pozsgás zsázsa. — Lepidium crassifolium W. et K. (Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 4. 10—50 cm. Gyökere vaskos és hosszú. Számos tőlevele vaskos, fakó, húsos, visszás tojásalakü és a hosszú nyélbe keskenyedő; többnyire háromerű. Szárlevelei nyilasak, szárölelők; a legfelsők keskenyek. Virágzata terebélyes. Sziromlevelei tejszínűek. Beczőkéi kihegyezett tojásalakúak; tövük kerekített, bibeszáluk rövid. Terem hazánk szikes, kissé homokos mezőin, hol májusban helyenként nagy területeket fehérre fest. Alföldünknek kiválóan jellemző növénye. 5—6, szálanként — 10. Más honi fajok: L. graminifolium L., — perfoliatum L. (békalencse, török torma). Kerti tatárvirág. — Iber is amara L. — (Keserű nyélvirág, szirmanyúlt, görhetáska. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 361. lép. ©. 15 — 30 cm. Tompán fűrészes levelei hosszúkásak. Virágzata bogernyős. Fehér vagy lila virágján 2 sziromlevél nagyobb, kettő kisebb. Beczőkéjének kerekded csúcsa kissé kicsípett. Kerti növény. 6 — 8. Hasonló kerti növény az L pinnata L. Népies neve: büdös v. görhe fű. Vetési tarsolyfű. — Thlaspi arvense L. — (Foghagymaszagú fű, nagy borocska vagy borsócska, nagy szükés fii, nyűfű, poloskafű, palaczkafű, temondádfű, vad mustár, vad torma, vetési tarsóka. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) - 42. t. 1. lép. ©. ©. 10 — 50 cm. Nyílásán dárdás levelei öblösen fűrészesek. Virágai fehérek. Beczőkéje kerekded, nagy, széles, hártyás szegélylyel. Rekeszei rendesen 6 magvúak. A mag ránezos. Az egész növény hagymaszagú. Terem utak szélén, vetésben, parlagokon az egész országban. 5—9. Általbúvó tarsolyfű. — Thlaspi perfoliatum L. — (Hosszühímű tarsóka,. összenőtt szü361. Kerti tatárvirág.
