Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XV. Osztály: Négyfőporzósak. Tetradynamia

132 Négyfoporzósak. késfű. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 0. O. 10—25 cm. Levelei fakózöldek, tojásalakúak vagy dárdásak és szíves alappal szárölelők. Lapos termése mélyen kicsípett; hártyás szegélye keskeny; bibeszála igen rövid. Rekeszei csak négy magvúak; gyapja sima. Terem mívelt talajon, parlagokon az egész országban. 3 — 5. Más honi fajok: Tin. alliaceum L., — alpestre L., — dacicum Heuff., — Goesivgense Hal., — Jankae Kern,, — Kovdcsii Heuff., — montanum L. Egyéves szirtőr. — Hatchinsia petraea (L.) B. Br. — (Csajkalag, sziklai zsázsa, Hutsin táska. — Term. r.: Keresztesek, Cruciferae.) — 362. leép). 0. 2—8 cm. Szára ágas és leveles. Levelei mélyen szárnyasan szaggatottak ; szeleteik aprók, kerülékesek. Szirmai fehérek, a csészénél valamivel hosszabbak. Beczőkéje kerülékes, tompa hegyű. Terem sziklás domblejtőkön, főleg mésztalajon szórványosan hazánk déli felében. 3—5. Más honi fajok: H. alpina (L.) B. Br., — brevicaulis Hoppe. Közönséges pásztortáska. — Bursa pastoris (L.) Wigg. — (Békalencse, békatarsoly, büdös szaporafű, csapka, élek-halok, Isten táskája, palaczféreg, palaczkfű, pap v. pásztor erszénye, pásztor ostora, pásztor tarsoly, porezogófű, Szt. György virág, szivkés fű, szűkés fű, vad mustár, vérálltató fű. — Capsella Bursa pastoris (L.) Mönch. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 363. leép. ©. 2—40 cm. Rózsában álló tőlevelei szárnyasan hasogatottak. Apró virágai fehérek. Termése fordított szívalakú, háromszögű. Terem parlagokon, mívelt talajon az egész országban. Nagyon változó. 3—10. Hegyi ternye. — Algssum montanum L. — (Hamuka, kőfű, szirt aranya. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 42. t. 2. leép. 2\ — t). 8—25 cm. Szára alsó részében fás; levelei szürkék, ö62. Egyéves szirtőr. 363. Közönséges pásztortáska. 364. Közönséges ternye. lándsásak, az alsók visszás tojásalakúak. Virága aranyszínsárga. A hosszabb porzók szárnyasak, a rövidebbeknek csak a tövükön van függelékük. A csésze nem maradandó. Beczőkéje kerek és csillagszőröktől borzas. Terem napos sziklákon, homokos, szikár partokon hazánk északi és nyugati hegyvidékén. 5—9. Közönseges ternye. _ Algssum cálycinum L. — (Csészés ternye. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 364. leép. ©. 6—20 cm. Levelei hosszúkásak, alapjuk felé keskenyedők. Szirmai aprók, halványsárgák, végre fehérek. A rövidebb porzók mindenik oldalán serteforma függelék van, a hosszabbakon nincsen. A beezőke csillagszőröktől szürke és a csésze az érett termésen is megvan. Terem utak szélén, parlagokon, mívelt talajon az egész országban. 5—9. Nagyon hasonlít hozzá az apró ternye, — A. desertorum Stapf. — ©. 4—15 cm. Termése kopasz, csészéje lehűli. Terem homokos mezőkön, utak szélén, töltéseken főleg az alföldön. Északon hiányzik,- keleten nagyon ritka. 4—7. Sodros ternye. — Algssum tortuosum W. et K. — (Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 2j- — t). 10—25 cm. Bokros. Fiatal ágai és levelének a fonáka csillagszőröktől ezüstösen molyhos. Levelének lemeze ékalakú alapból hosszan kiszélesedik, csúcsa le van kerekítve. Virága teltsárga. Termése visszás tojásalakú, kicsiny (2 — 3 mm. hosszú), ezüstös szürke; bibeszála 1—1"5 mm. A hazai homokbuezkák jellemző, de ritkább növénye. 4—6. Szirti ternye. — A. Arduini Fritscli. — (Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 365. leép. 15—30 cm. Hosszúkás, jókora levelei nyélbe keskenyedők, bársonyosak, fonákukon csak nem ezüstösek; szélük ép vagy kikanyarított. Virágzata bugaszerű. Aranyszínsárga szirmai kicsi- 365. Szirti ternye.