Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIV. Osztály: Kétfőporzósak. Didynamia

Kétfó'porzósak. 123 Kerek repkény. — Glechoma hederacea L. — (Folyófű, földi borostyán, katonapetrezselyem, kerek nádrafű, kétiksz-repkény, macskagödölye, macskatök, pokolvarfű. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 39. t, 2. kép. 2\. 15—60 cm. Szára lecsepült és gyökerező. Hosszúnyelű levelei vesevagy szívalakúak, csipkések. Orvök 2—6-virágúak. A csésze fogai kihegyezettek. A párta a csészénél több, mint háromszorta hosszabb ; lila-, ritkán rózsaszínű. Terem gyepükben, utak, árkok szélén az egész országban. 4—6. Más honi fajok: G. hirsuta W. et K., — pannonica Borb. (hederacea X hirsuta). Erdei méhfű. — Melittis melissophyllum L. — (Dobronika, erdei vagy édes mozsárvirág, jószagú csalán, mézgáncs, sátánfű, vad czitromfű. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 39. t. 3. kép. 2\. 20 — 50 cm. Szára merőleges. Levelei nyelesek, az alsóbbak szívesek, tompán fűrészesek, a felsők tojásalakúak. Kocsányai a csészénél valamivel rövidebbek. Virágai egyesével, hármasával a levelek hónaljában fejlődnek, majd oly hosszúak, mint a levél; a párta külseje fehér, a felső ajak belseje pirospettyes; az alsó ajak középső karéja belül piros, fehérszegélyű, a szélső karéjok belső oldala rózsaszínű. A csészető harangalakú. A növény frissében czitromszagú. Terem árnyas erdőkben az ország minden hegyvidékén. 5—7. Vízmelléki csukóka. — Scutellaria galeriadata L. —- (Csákóka, csészike, pajzska. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 39. t. 4. kép. 2\. 15—50 cm. Taraczkot növeszt. Levelei hosszúkáslándsásak, csipkésen fűrészesek és alapjok kissé szíves, de sohasem határozottan dárdás, nyilas. Kék- vagy violaszínű, ritkán fehér virágai párosával a levelek hónaljában fejlődnek. A csésze kopasz vagy rövidszőrű, de sohasem mirigyes. Terem nedves réteken, árkok mentén, füzesekben az egész országban. 6—9. Más honi fajok: S. Columnae Ali., — hastifolia L. Sallangos pofóka. — Dracocephalum austriacum L. — (Méhfű, sallangos méhfű, sárkányfej vagy sárkányfő, sátánfű, törökméhfű. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 339. kép. 2\. 20—40 cm. Szára levelestől 339. Sallangos pofóka. puhaszőrű. Levelei 3—7, keskeny szálas sallangra szárnyasan hasogatottak. Virágzata szaggatott füzér ; virágai tulajdonképen örvöknek látszó csomókban fejlődnek. A csésze fogai szúrósak, a felső ajaké sokkal szélesebb és visszás tojásalakú. Pártája körülbelül 4 cm. hosszú, sötétkékes violaszínű és a csöve felső részében föl van fúva. Terem mészkőhegyeken igen szórványosan az ország különböző részein. Helyenként az Alföld homokbuczkáira is leszáll (pl. Kecskemét táján). 5—6. Más honi faj: D. Ruyschiana L. (Csik vármegyében.) Illatos macska-menta. — Nepeta Cataria L. — (Erdei csombor, gyöngymenta, macskafű, macskamézfű, macskacsipkepity, macskaméhfű, macskanádrafű, mátrafű. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 340. kép. 10 — 120 cm. Szára rendesen ágas, szürkén molyhos. Levelei hosszúnyelűek; az alsók csaknem háromszögűek, a felsők hoszszúkásak; valamennyi kissé szíves és durván fűrészes; felső lapjukon rövid szőrűek, fonákukon fehér molyhúak. Örvösen álló virágai meglehetősen tömött, hengeres virágzatban állnak. A csésze kissé görbült. A párta kicsiny, sárgás- vagy pirosasfehér, alsó ajka pirosan pettyes. Házak körül gyakran elvadul, sőt egész hazánkban szórványosan teljesen félreeső, sziklás, cserjés völgyekben is tenyészik, tehát látszólag vadon. 6—10. Czitromszaga van, és a kaptárak bedörzsölésére legtöbb méhész ezt ülteti a kertjébe a mézfű helyett. Bugás macska-menta. — Nepeta pannonica L. — (Bugás csipkepity, hegyi macskamenta, méhburján. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 2\. 40—100 cm. Hasonlít az előbbi fajhoz, de levele mindkét lapján fűszín-zöld. Alsó virágai örvben állnak, a többi nagyon megnyúlt laza füzért alkot. A pálha halvány kékeslila; a csésze is kékesen van befuttatva. Terem köves gyepen, erdőszélén és erdei tisztásokon az ország minden hegyvidékén. 7—8. Czitromszagú mézfű. — Melissa officinalis L. — (Czitromfű, czitromszagú meliszsza, gyógyító méhfű, kerti méhfű, mézelke, mézgáncs, orvosi méhfű. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 39. t. 6. kép. 2\. 30—80 cm. Szára rendszerint ágas és gyapjas. Levelei nyelesek, tojásalakúak, tompák, csij>kések vagy csipké16* 340. Illatos macska-menta.