Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIV. Osztály: Kétfőporzósak. Didynamia

122 Kéttopo: nyelesek, hosszúkás szívesek vagy lándsásak, ki­hegyezettek, fűrészesek, gyakran ezüstösen fol­tosak. A felső levelek a virágörvöknél jóval hosszabbak. Aranyszínű pártája barnán foltos. Terem árnyas erdőkben, gyepükben hazánk hegy­vidékén. 4 — 6. Más honi fajok: L. Orvala L., — vulgare (Vers.) Fritsch. Orvosi tisztesfű. — Stachys officinalis (L.) Trev. — (Bakfű, betonika, sebfű. -— Betonica officinalis L. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 39. t. 5. kép. 30—60 cm. Gyapjas szárán csak egy-két levélpár fejlődik. Levelei hosszúkás tojásalakúak és csipkések. Tőlevele rendesen csak kettő van, amelyek hosszú­nyelűek, szívesek és mélyen karéjosak. Orvben álló bíborszínű virágai megszakított szártetőző fűzérben fejlődnek. Terem réteken az egész ország hegyvidékén; az Alföldön is helyenként (pl. Monor, Pilis mellett). 6—8. Német tisztesfű. — Stachys germanica L. — (Fehér hunyász, mezei fehér zsálya. — Term, r.: ^Ajakosak. Labiatae.) — 38. t. ő. kép. i\.. 60—120 cm. Az egész növény sűrűn gyapjas. Levelei rövidnyelűek, tojásalakűak vagy lándsá­sak ; alapjok gyengén szíves. Világos bíbor­színű virágai egymástól távol álló, tömött örvök­ben fejlődve, megnyúlt füzért képeznek. A csé­szefogak kihegyezettek. Terem köves, napos, gye­pes helyeken az egész ország hegyvidékén, főleg meszes talajon. Előfordul helyenként az Alföldön is. 7—8. Hozzá hasonló, de hófehéren gyapjas a S. lanata Jacq., melyet kertbe, főleg szegélyvirágnak szoktak ültetni. El is vadul. Havasi tisztesfű. — Stachys alpina L. — (Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 2\. 25—80 .cm. Szára felső részében mirigyes. Levelei nye­lesek, szíves tojásalakúak, hegyesek, fűrészesek. Virágzata hosszú füzér; a sokvirágü örvek arány­lag távol állnak egymástól. Az örvek murvái a csészénél hosszabbak, tojásdadlándsásak; épek, néha pirosasak. A csésze fogai tojásdadok, szálka­hegyűek. Terem erdő szélén, gyepükben, erdei tisztásokon a Kárpátok minden magasabb hegy­ségében és Baranya megyében. 7 — 8. Erdei tisztesfű. — Stachys sylvatica L. — (Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 38. t. 6. kép. 2\. 50—100 cm. Szára érdes, felső részében ágas és mirigyes. Levelei széles szívalakúak és kihegyezettek. Virágzata hosszú, örvekből álló füzér, 2 —12 virág képez egy-egy örvet. A párta sötét bíborszínű, alsó ajka fehér foltos. Kellemetlen szagú. Terem nedves, nyirkos helyen, gyepükben, patakok mentén szórványosan az or­szág minden hegyvidékén. Helyenként az Alfön­dön is. 6—8. Hasznos tisztesfű. — Stachys recta L. — irzósak. (Tiszteshunyász. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 38. t. 7. kép. 2f. 30—60 cm. Az egész növény érdes. Alsóbb levelei nyelesek, hoszszűkáslándsá­sak. csipkések, a legfelsők nyeletlenek, tojásala­kúak, épek és kihegyezettek. Virágzata örvökből álló nagyon megnyúlt füzér; az örvök 6—12-vi­rágúak. A csészefogak hegye kopasz; a párta fehér, torka sárga, bíborszínű pettyekkel. Tenyé­szik az egész országban, de inkább a dombvidé­ken. Házi orvosság. 6—9. Tarló tisztesfű. — Stachys annua L. — (Tarlóvirág. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — ©, ritkán ©. 7—30 cm. Szára felső részé­ben rendesen bokrosán ágas és mirigyesen gyap­jas. Szárazságban fejlődött példányok gyakran ágatlanok is. Levelei nyelesek. Csészéje csaknem csúcsáig szőrös szálkahegygyei. Pártája halvány­sárga, alsó ajka vérpiros pettyekkel. Terem tarló­kon, általában mívelt talajon az egész országban; helyenként roppant nagy mennyiségben. 6—10. A méhek nagyon látogatják és kitűnő mézet gyűjtenek belőle. Gyakran összetévesztik az előb­bivel és házi szernek szedik. Seppedéki tisztesfű. — Stachys palustris L. — (Term. r.: Aja­kosak. Labiatae.) — 338. kép. 4. 30 — 100 cm. Taraczkjai gumó­sak. Szára rendesen egy­szerű. Levelei lándsá­sak, aprón csipkések vagy fűrészesek; az al­sók rövidnyelűek, a fel­sők ülők és szárölelők. Virágörvei 6 — 12-virá­gúak. Élénkpiros pár­tája még egyszer akkora, mint a csésze; csöve a szőrgyűrűtől kezdve tágul. Terem árkok és vízerek mentén, ná­dasok szélén, vizenyős szántóföldeken az egész országban. 7 — 8. Szálan­ként 10. Más honi faj: S. nitens Jka. Fekete pesztercze. — Ballota nigra L. — (Bujdosó csalán, büdös peszercze vagy peszércze, vagy pöszercze, fekete pemetefű. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.)— 38. t. 8. kép. 4. 50—120 cm. Rendszerint bokros; szára rövidszőrű. Levelei nyelesek, az alsók tojásalakűak, tompák, durván csipkésen fűrészesek; a felsők hegyesek. Virágai számosan, a kis bogas virágzatokban, a levelek hónaljában fejlődnek. A csészén 10 kiemelkedő borda van; a párta élénkpiros. A felső ajak kül­seje csillagos és egyszerű szőröktől borzas; az alsó ajak fehéren tarkázott. Terem parlagokon, utak, gyepük szélén az egész országban. 6—10. 338. Seppedéki tisztesfű.

Next

/
Thumbnails
Contents