Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XIV. Osztály: Kétfőporzósak. Didynamia
Kétfőporzósak. 119 tojásdad aljból hosszan keskenyedők és rendesen épek. Pártája sokkal nagyobb, mint az előző fajé, háromszor akkora, mint a csészéje, lilavagy rózsaszínű, igen ritkán fehér. Terem sziklás, cserjés mezőkön szórványosan hazánk minden hegy- és dombvidékén. 5—9. Más honi fajok: B. dissecta Wender., — ladniata L. (alba Pall.), — pinnatifida Pers. Ostorindás infű. — Ajuga reptans L. — (Fiasfű, kacskanyak, közép nadályfű, mászó infű, vadbuszsziók, — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) - 37. t. 3. kép. 4. 10—30 cm. Gyökerező indái vannak. Szára ösztörűsen gyapjas (szárán egymással szemben húzódik egy-egy szőrsáv). Nagy, hosszúnyelű, visszás tojásdad vagy lapiczkás tőlevelei virágnyiláskor még megvannak. Szárlevelei csaknem ülők, tojásalakúak és murvaszerűek. Virágzata hengeres füzér. A felső murvák a virágoknál rövidebbek. Pártája kék, ritkán rózsaszínű vagy fehér, a felső ajak igen rövid. Terem mezőkön, erdőkben az ország minden hegyvidékén. Néhol az Alföldön is. 5—7. Közönséges infű. — Ajuga genevensis L. — (Genevai vagy halmi kacskanyak. — Term, r.: Ajakosak. Labiatae.) — 4. 5—30 cm. Indát nem hajt. Az egész növény sűrűn gyapjas. Tőlevelei virításkor rendesen elszáradtak. Középső murvái 3-karéjúak, a felsők kisebbek vagy legfeljebb akkorák, mint a virágok. Virágzata laza; pártája kék, ritkán rózsaszínű vagy fehér; felső ajka rövid. Terem mezőkön, cserjésekben az egész országban. 5—6. 8 — 10. Kalincza infű. — Ajuga Chamaepitys (L.) Schreb. — (Csermulya, dinnyefű, fenyőfű, földi fenyő, földi tömjénfű, kalincza, köszvényfű, mezei vagy vadcziprus, mézes- vagy szerecsendiószagú ibolya, szélfű, vadruta. —• Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 330. lép. ©. ©. 8—20 cm. Az egész növény gyapjas. Szára tövön ágas, ágai rendszerint •lecsepültek, ösztörűsen gyapjasak. Alsó levelei keskenyszálasak; a felsők három keskeny sallangra vannak osztva. Virágai egyenként fejlődnek a levelek hónaljában ; czitromsárgák. Terem utak szélén, tarlókon, vetés között, a legészakibb vármegyéket kivéve, az egész országban. 5—10. Más honi fajok: A. Laxmanni (L.) Benth., — salici folia (L.) Schreb. 330. Kalincza ínfű. 331. Szúrós gyöngyajak. Szúrós gyöngyajak. — Leonurus Cardiaea L. — (Gyöngyhím, oroszlányfark, szár fű, szívfű, erősítő fű, torokgyíkfű. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 331. kép. 4. 30—100 cm. Szára merev, egyenes, kevéssé szőrös. Alsó levelei tenyeresen ötfelé osztottak, a felsők háromkar éj úak. Virágai (12 — 18) örvben fejlődnek, melyek hosszú leveles füzérben állnak. A csésze szúrós fogai közül az alsó kettő hátragörbült. Rózsaszínű pártájának külseje gyapjas. Terem utak mentén, erdők szélén, gyepükben az egész országban. 6 — 9. Sarlós gamandor. — Teucrium Chamaedrgs L. — (Ezerlevelű fű, fodorka, kis cserlevelű fű, sarlófű, szénakék, tarorja, zsuzsánka. — Term, r.: Ajakosak. Labiatae.) — 37. t. 4. kép. 4. 1). 10—30 cm. Szára tövön ágas. Levelei ékformán nyélbe keskenyedők, szélük bevagdalva csipkés. Bíborszínű virágai 4—6-ával örvösen állanak. A csésze rendszerint pirosas. Terem sziklás, szikár helyeken, gyepükben, kivált meszes talajon az egész országban. Az Alföld lapályain ritka. 7—9. Vízi gamandor — Teucrium Scordium L. — (Vízi foghagyma vagy foghagymaszagü fű. — Term. r. : Ajakosak. Labiatae.) — 332. kép. 4. 15—35 cm. Taraczkot hajt. Szárának lecsepült töve gyökerezik. Levelei nyeletlenek, hosszúkásak; az alsók alapja lekerekített, a felsőké ékidomú; mind nagyolva csipkés. Bíborszínű virágai 2-4virágú, egy oldalra konyuló örvökben fejlődnek. Terem nedves réteken, árkokban, füzesekben, a mélyebben fekvő helyeken az egész országban. 7—8. Más honi fajok: T. Botrys L., — montanum L., — pannonicum Kern. Borsos menta. — Mentha piperita L. — (Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 37. t. 5. kép. 4. 30—60 cm. Szára kopasz vagy kissé érdes. Levelei nyelesek, kihegyezettek, alapjok lekerekített; szélük egyenetlenül- és élesen fűré332. Vízi gamandor.
