Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XIII. Osztály: Sokporzósak. Polyandria
116 Kétfó'porzósak. 323. Mezei kökörcsin. az egész urszág hegyvidékén, sőt az alföldi erdőkben is. 5—6. Mezei kökörcsin. — Anemone nigricans (Stork.) Fritsch. — (Fekete leánykökörcsin, mezei kökörcsin, fekete kükörcs, lókökörcsin, tik döglesztő. — Pulsatilla nigricans Stork. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 323. kép. 2\.. 8—30 cm. L evelei 2— 3-szor szeldeltek. hasábjai keskenyek. Murvagallér ujjasan, szálasan szeldelt. Az egész növény, még a csésze külseje is, selymesen borzas. A virág erősen bókol. Csészelevelei kerülékesek, 15 — 26 mm. hosszúak, rendesen fekete-biborszínűek, de lehet zöldes vagy egyéb színű árnyalatuk is ; csúcsuk visszagörbült és a porzók csak valamivel rövidebbek. Szirma nincs. A sok terméske a hosszú, csavarodott és gyapjas bibeszállal gömbölyű, tollas forgót képez. Tenyészik mezőkön, köves, homokos helyeken főleg a dombvidéken, de a futó homokon is, hazánk közép és keleti felében. Északon hiányzik. 4—5. Délvidéki kökörcsin. — Anemone montana Hoppe. — (Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 36. t. 4. kép. 2f. 10—30 cm. Az előbbihez nagyon hasonló, de minden részében még hosszabb és sűrűbb szőröktől selymes. Virága rendszerint merőleges, esetleg alig, vagy keveset bókol. Murvagallérjának hasábjai hegyesebbek és egyenletesen keskenyednek; egyformán szálasok. Csészelevelei még egyszer akkorák mint a porzók, élénkebb és világosabb lilaszínűek, csúcsuk nincs begyűrve. Terem Versecz várhegyén és valószínűleg még másutt is. 3—4. Leány kökörcsin. — Anemonegrandis (Wender) Kern. — (Pulsatilla grandis Wender. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — i\.. 10—40 cm. Virításkor rendszerint csak az előző évről való elszáradt levelei vannak. Levele különben kevésbbé szeldelt. A sallangok szélessége csaknem 1 cm.-t is tehet. Az egész növény selymesen gyapjas. Virága merőleges. A murvagallér sallangjai behajlítottak, keskenyek. Csészéje tágnyílású; csészelevelei nagyok (4—5 cm.), még egyszer oly hosszúak mint a porzók. Szirma nincs. Virága halványlila, ritkán más színű. Terem szórványosan hazánk hegyvidékén, még pedig inkább csak a középvidéken és nyugaton. 3—4. Keskenylevelű alakját külön névvel is jelölik: A. angustisecta Rchb. Májfű kökörcsin. — Anemone Hepatica L. (Bokor alatt kuczorgó, mogyoróalja fű, nemes májfű, ökörszem, szívfű. — Hepatica triloba Chx. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 36. t. 5. kép. i\.. 6—15 cm. Levele szíves alapból három karéjú; a karéjok éjiek; levelének fonáka puhaszőrű. Murvagallérja csészeszerü, három, zöld levelű. 8 — 10 cszészelevele égszínkék, ritkán rózsaszínű vagy fehér. Terem árnyas erdőkben főleg mészkövön az egész ország hegyvidékén. 3—5. Hasonló hozzá a szép magyarföldi kökörcsin (Anemone transsylvanica (Fuss) Heuff.). Ennek a levélkaréjai még nagyobbak, mint az előző fajéi. A középső 3-fogú, a szélsők néha kétfelé osztottak s mindig egyenetlenül csipkésen vannak bevagdalva. Terem a Királyhágón túl délen és keleten; a legtöbb helyen helyettesíti a májfű kökörcsint. 2—4. Más honi fajok: A. alba (Rchb.) Kern., — Baldensis L., — hortensis L., — narcissiflora L., — patens L., — slavica Reuss, — vernalis Mill. Függős virnácz. — Thalictrum aquilegifolium L. — (Galamólevelű virnácz. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 324. kép. 60—120 cm. Levelei 2—3-szor szárnyasak. Levélkéi kerekdedek ; nagyolva csipkések a levélgerincz ágainak tövén kei-ekded vagy kagylóalakú pálhákkal. Virágai bogernyőben fejlődnek. Csészelevelei zöldesek; porzói lilaszínűek és a csúcsuk felé meg vannak vastagodva. Terméske háromélű és hártyás. Terem erdőben, főleg az erdő szélén, sziklás helyeken szórványosan az egész országban. Az Alföld homokján is. 5—7. Korpás virnácz. — Thalictrum fiavum L. — (Békakorpa, borkóró vagy borvirág, tályoggyökér, vad virnácz. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 325. kép. i[. 40— 100 cm. Taraczkot hajt. Levelei 2 — 3-szor szárnyasak; a felsőbbek levélkéi keskenyek ; tövükön rendesen pálha van. Illatos virágai halványsárgák. Terméskéje kerekded. 325. Korpás virnácz. 324. Függős virnácz.
