Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XIV. Osztály: Kétfőporzósak. Didynamia
Kétfó'porzósak. 117 Nagyon hasonlít hozzá a Thalictrum lucidum L., mely nem hajt taraczkot, és levele sohasem pálhás. Mindkettő terem nedves réteken, folyók, állóvizek szélén az ország minden mélyebben fekvő részén. 6 — 7. Közönséges virnácz. — Thalictrum flexuosum Beruh. — (Thalictrum collinum Wallr. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — i[. 40—100 cm. Tőtől leveles szára barázdás; taraczkot nem hajt; gyakran pirosan van befuttatva. Levélkéi szélesek, visszásán tojásalakúak vagy ékformán lapiczkásak. Virágzata szétterpedt. Virága sárgás. Termése tojásdad, rendszerint 10 bordájú. Terem száraz, gyepes dombokon, szikár erdőben az északi hegyvidéket kivéve az egész országban. 6— 8. Más honi fajok: Th. alpinum L.. — Árpádinum Borb., — Barthii Schur, — foetidum L., — (jalioides Nestl., — glaucescens Willcl., — iodostemon Borb., — litorcde Borb., — május Cr., — nigricans Scop., — pauciforum Schur, — peucedani folium Grsb., — simplex L. Iszalag bérese. — Clematis Vitalba L. — (Fehér vénicz, lótorma, szulákfű, varjúköröm, venike. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.)— 56'. t. 6. leép. "b. 1*5—6 m. Kúszó szára fás és bokrosodó. Levelei páratlanúl szárnyasak; levélkéi szívesek vagy tojásalakúak, épek vagy durván csipkésen fűrészesek. Bogernyős virágzata a levelek hónaljából fejlődik. Virágai illatosak, csészelevelei szirom neműek, mindkét lapjukon molyhosak, külsejök zöldes, belsejök fehér. Szirma nincs. Terméskéin tollas bibeszálakkal. Terem erdő szélen, gyepükben az egész ország hegy- és dombvidékén ; néhol az Alföldön is. Leveleivel felkapaszkodik a fákra, cserjékre és rájok nehezedve, évek multán őket elöli. 6—9. Havasi bérese. — Clematis alpina (L) Mill. — (Bérez folyondár, berling. — Atragene alpina L. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 326. kép. f). 2—3 m. Szára heverő vagy kúszó. Átellenes levelei kétszer szárnyasak; levélkéi hosszúkás tojásalakúak, kihegyezettek és egyenetlenül fűrészesek. Virága hosszú kocsányon magánosan fejlődik; takarója kettős : a külső 4 (—5) levelű, levelei 3—4 cm. hosszúak, kerülékesek, liláskékek, kiilsejök gyapjas; a belsők 10— 12 porzóból alakultak, félakkorák és fehérek. Termése hosszú tollas bibeszállal. Terem magasabb hegyvidékek sziklás cserjéseiben szórványosan a Kárpátokban. 7-8. Réti bérese. — Clematis integrifolia L. — (Eplevelű bérese. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 2\. 20 — 60 cm. Szára nem kúszik. Nyeletlen levelei tojásalakúak, kihegyezettek és épek. Virága rendszerint magános, bókoló és illatos. Csészelevelei hosszúkásak, sötét liláskékek, még egyszer akkorák mint a gyapjas porzók. Szirma nincs. Termése hosszú, tollas bibeszállal. Terem kissé nedves réteken, szórványosan hazánk déli felében. 5—6, 8—9. Szép külföldi bérese az igen nagy kékvirágú Clematis coeridea Lindl,, melyet más külföldi szép és nagy virágú (Cl, grandifiora Hort.) fajtákkal a kertekbe, temetőkbe ültetnek. Más honi faj: C. recta L. (lótorma, nagy palaczkfű.) 326. Havasi bérese. XIY. osztály: Kétfőporzósak. Didynamia. A porzók száma négy, szabadok; kettő hoszszabb. 1. rend: Hasadó termésűek. Gymnospermia. A termés csaknem kivétel nélkül a csészefenekén nyugvó 4 makkocskára esik szét. 327. Szúrós kenderke-fü. Szúrós kenderkefű. — Galeopsis Tetrahit L/. — (Foganőtt, fogainyfű, kenderfű, kenderke, kenderike, üres fogcsalány,rajfű.— Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 327. kép. ©. 30—60 cm. Ágas szára merev szőröktől érdes; csomói alatt erősen dagadt. Levelei hosszúkás tojásalakúak, kihegyezettek, durván fűrészesek és érdesek. Virágörvei sokvirágúak. Pártája fehér, rózsaszínű vagy lilás; alsó ajkán "sárga folttal; a
