Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIII. Osztály: Sokporzósak. Polyandria

Kétfőporzósak. 115 319. Vetési boglárka. — 318. kép. ©. ©. ritkán 15—60 cm. Szára ágas, sokvirágú, csöves, egészen kopasz, vagy felső részében a kocsányokkal együtt odasimuló szőröktől érdes. Levelei kissé húsosak. Az alsók liosszúnyelűek, tenyeresen 3—5-karéjúak, szélük bevagdaltan csipkés; a legfelsők nyeletlenek, hármasak, keskeny lándsás épszélű szeletekkel. Apró virágai sárgák; csészéjök visszahajlott. Apró terméskéi hosszú hengeresre nyúlt vaczkon fejlődnek. Terem pocsolyákban, árkokban, az egész országban. Igen mérges. 5 —10. Vetési boglárka. — Ranunculus arvensis L. — (Ordögárpa. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 319. kép. ©. ©. 20—60 cm. Szára ágas és szőrös. Levele sallangokra szeldelt. Virága halványsárga, kicsiny; csészéje lazán a szirmokhoz simuló. 4—8 terméskéjének csőre nagy, hoszszű, horgas; felülete kiemelkedő bordáktól varancsos és rendesen tüskés is. Terem vetés közt az egész országban. 5—7. Más honi fajok: R. aconitifolius L., — alpestris L., — aquatilis L., — astrantiaefolius Scluir, — Breijninus Cr., — carinatus Schur, •—- carpatica Herbich, — Crantzii Baumg., — crenatus W. et K., — dentatus Baumg., — divaricatus Schrnk., — flabellifolius Heuff., —• Flammula L., •— Frieseanus Jord., — glacialis L., — hybridus Biria, — lateriflorus DC., — Lingua L., — mediterraneus Grsb., — montanus Willd., — neapolitanus Ten., - platanifolius L., — polyphyllus W. et K., — pygmaeus Whlbg., — Rionii Bagger — rutaefolius L., — Sardous Cr., — Steveni Andrz. — Tdtrae Borb. — Thora L. Apró egérfarkfű. — Myosurus minimus L. (Egér pázsit, picziny mizura. cziczkányfark. Term, r.: Boglárkafélék. Banunculaceae.) — 36. t. 3. kép. ©. ©. 2 — 10 cm. Tőlevelei keskeny szálasak, rövidebbek mint a leveletlen tőkocsány. A tőkocsánya egyvirágú. Szirmai zöldesfehérek ; 5 csészelevele tövén kissé sarkantyús, : a szirmok tövén mézfejtő van. Porzója rendesen csak 5 van. Számos terméskéje nagyon megnyúlt kúpos vaczkon áll. Terem nedves, homokos, agyagos, árteres, de száradó helyeken szórványosan hazánk mélyebben fekvő területein. 5—6. Berki kökörcsin. — Anemone nemorosa L. (Áprilisi vagy berekvirág, fehér boglárvirág, fehér húsvét, fehér kukukvirág, fehér nyiralja, fehér vagy tavaszi pipacs, kikeleti fű, patácz, pipacskökörcsin, reszketeg, szellőrózsa, szélrózsa. 320. Berki kökörcsin. többnyire pirosan van — Term, r,: Boglárkafélék. Banunculaceae.) — 320. kép. 2\. 7—20 cm. Vékony hengeres jóformán vizszíntben álló tőkéje van. Tőlevele virítás idején rendszerint hiányzik; szárán csak gallért alkotó murvák fejlődnek, melyek azonban a tőlevelekhez hasonlók, hármasak, körülbelül még egyszer akkorák mint a nyelük és egyenetlenül bevagdaltak. A kocsánya szőrös; rendesen egyvirágú. Csészeleveleinek a száma többnyire 6; kopaszok és fehérek; pirosan erezettek, sőt külsejük is befuttatva. Szirmuk hiányzik. Terem árnyas erdőkben, ligetekben az egész ország hegy- és dombvidékén. Mérges. 3—5. Bogláros kökörcsin. — Anemone ranunculoides L. — (Sárga húsvétvirág stb. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) —• 321. kép. 2\. 10—20 cm. Termetében hasonló az előbbihez. Szára 1—3, de rendesen 2-virágú. Levélkéi többszörte hosszabbak mint a nyelük. A csészelevelek száma rendesen 5, aranyszín-sárgák; külsejük és a kocsány szőrös. Szirmok hiányzanak. Terem árnyas erdőkben az egész ország hegy- és dombvidékén, helyenként az Alföldön is. 3—5. Erdei kökörcsin. — Anemone sylvestris L. — (Pápics szélvirág. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 322. kép. 2j.. 20—50 cm. Szára alúl elálló szőröktől borzas ; felül selymes. Tőlevelei ötös tagúak, vagy öt felé mélyen bemetszettek. Gallérlevelei ötösek, hosszúkás lándsás, fogazott hasábokkal. Virága nagy, öt csésze levele fehér ; külsejök, valamint a termés is fehéren gyapjas. Szirma nincs. Terem Cserjés, napos dombokon 322. Erdei kökörcsin. 15* 321. Bogláros kököresin.