Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XII. Osztály: Húszporzósak. Icosandria
Húszporzósak. 105 Hoffmann: Növényország. Más honi faj: a Waldsteinia geoides Willd. (Hazánk középvidékén, szintén ritka.) TTvrlpi sTin.miSp.Tia, —. Fragaria vesca L. — (Baímicza, földi eper. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 296. kép. 2j.. 6 — 15cm. Szára és levélnyelei vízszintesen elálló szőröktől borzasak. Levelei hármasak; levélkéi kerülékesek, fűrészesek. Kocsányainak szőre, legalább az oldalsóké, fölfelé irányul vagy a kocsányra simul. Csészéje elálló vagy visszatűrt. Termése hosszúkás kúpformájú, vaczkáról könnyen leválik. Terem száraz erdőkben, gyepükben az egész országban, szórványosan az Alföld lapályain is. 4—6; ritkábban őszig. Csattanó szamócza. — Fragaria collina Ehrh. — (Csattogó szamócza. — Fragaria viridis Duch. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 2|. 6 —15 cm. Levele, kivált a fonákán selymes. Szárának és levélnyelének, szőrözete vízszintesen eláll. Csészéje a terméshez simúl és a gyümölcse nehezen választható el a vaczkától. Gyakran csak porzós virágai vannak és ezeknek a porzója még egyszer akkora mint a hiánytalan virágoké. Terem az egész országban napos dombokon, mezőkön, erdőszélen. 4—6. Nagygyümölcsű külföldi szamócza-fajokat és keverékfajokat kertbe is ültetnek. Más honi faj: F. elatior Ehrh. Piros tőzegeper. — Comarum palustre L. — (Mocsári vagy tavi komorka, vérszem.— Term, r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 297. kép. 2j.. 30 — 60 cm. Taraczkot hajt. Szárának felső része ágas. Az egész növény többnyire pirosas. Levele 5 — 7, élesen fűrészes, visszáján fehéres majdnem szálas levélkéből van összetéve. Sötét biborszínű virágai laza fürtben fejlődnek. Szirmai a csészénél rövidebbek. Terméskék kopaszok. Tenyészik nagyon szórványosan hazánk havasainak tőzeges lápjain. 6 — 7. Liba pimpó. — Potentilla anserina L. — (Ezüstös vagy fehérhátú fű, isten abroszkája, lúdpázsit, pimponya, pipifű, vad varádics. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.)— 298. Jcép. 2\. 10 —50 cm. Szára lecsepűlt, rendesen gyökerező. Levelei félbeszárnyasak; felső lapjokon zöldek, kissé selymesek, visszájokon mindig ezüstösek; ritkán egészben fehérek. Magános nagy virágai hosszú kocsányokon fejlődnek, aranyszín-sárgák. Terem az egész országban árkok, útak szélén, főleg libalegelőkön. 5 — 10. Kúszó pimpó. — Potentilla reptans L. — (Aranynyal versengő, folyó pimpó, ötlevelű v. ötújjúfű, terjedő pimpó. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 299. kép. 2\. 30 — 60 cm. Szára a földre csepült, gyökerező. Levelei 5 visszástojásdad, csipkésszélű levélkéből vannak összetéve. Aranyszínű virágai hosszú kocsányokon fejlődnek a levelek hónaljából. Terem árkok szélén, útak mentén az egész országban, kiváltképen nedves helyeken. 5 — 8. Ezüstös pimpó. — Potentilla argentea L. — (Köszvényfű. — Term. r. : Rózsafélék. Rosaceae.) — 300. kép. 4. 15—40 cm. Tőkéje rendesen több szárat hajt. Szára felegyenesedő molyhos, felső része bogernyősen ágas. Levelei ötösek; levélkéi durván fűrészesek, szélük visszagyűrött, fonákuk ezüstösen molyhos. Virágai aprók, sárgák; a kocsány elvirítás után felfelé vagy elálló. Terméskék ránczoltak. Terem parlagokon, utak mentén, mezőkön, az egész országban és nagyon változó. 6 — 7. Vérontó pimpó. — Potentilla erecta (L.) Hampe. — (Felálló timpó, kinagyökér, tormatilla, vérfű, vér- vagy vérhasgyökér, vad kinafű. 296. Erdei szamócza. 297. Piros tőzegeper. 298. Liba pimpó. 299. Kúszó pimpó. 300. Ezüstös pimpó.