Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XII. Osztály: Húszporzósak. Icosandria
106 Húszporzósak. (Potentilla Tormentilla Schrank., Tormentilla erecta L. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 301. Jcép. 15—40 cm. Szára felegyenesedő, nem gyökerezik. Szárlevelei nyeletlenek, hármasak. Pálhái 3—5-osztatúak. Apró aranyszín virága rendesen négyszirmú. Terem ritkás erdőkben, mezőkön, főképen nedves helyeken az ország minden hegyvidékén. 5—9. Terebély pimpó. — Potentilla patula W. et K. — (Kiterült pimpó. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 2\. 15—25 cm. Szára többnyire lilaszínű; felálló szőröktől borzas. Ujjasan összetett levelének levélkéi ékalakú alapból keskenyhosszúkásak és mélyen bevagdaltak; visszájukon a főér mentén érdesek. A külső csésze levelei keskenyek. Szirmai szélesek, háromszögűén visszás tojásdadok. A kocsány elvirítás után rendszerint legörbül. Terméskéje ránczolt. Terem erdők szélén, cserjésekben, hazánk közép és keleti részének hegyvidékén. 5. Aranyszínű pimpó. — Potentilla pseudochrysantha Bori. — (Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 4. 15—45 cm. Szára felegyenesedő. Tőleveleinek a nyele igen hosszú (—20 cm., sőt több) és elálló hosszú szőröktől borzas; a szőrszál hossza akkora, mint a levélnyél vastagsága. A levél újjasan összetett 5 (3—7) levélkéjű. Levélkéje rövid ékalakú alapból kerülékes, szélesen visszásán tojásdad, mindkét lapján szőrös, de, körülbelül egyformán, zöld. Virága aranyszínű, nagy. A belső csésze karéjai keskenytojásalakúak, kihegyezettek. Terem sziklás, füves helyeken, erdők szélén hazánk keleti hegyvidékén ; sok helyt nagy mennyiségben. Korai, szép virágaival jellemző dísze hazánk keleti részének. 4—6. Tavaszi pimpó. — Potentilla viridis (Neilr.) Fritsch. — (Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 33. t. 4. Jcép. 2\. 5—15 cm. Szára és levélnyele rövid, göndör szőröktől pelyhes; néha mirigyes is. A tőlevelek mindkét oldalon fűszín-zöldek, nem csillagszőrösek; pálháik keskenyek vagy keskenylándsásak. Levele rendesen 5 levélkéből van összetéve; a levélkéi hosszúkás-visszás tojásalakúak, csak csúcsuk felé fűrészesek. Terem hegyvidékek mezei táján. Lehet, hogy hazánk északnyugati részében előfordul, biztos termőhelyet azonban nem tudok. A hazai »tavaszi« pimpó (Potentilla verna Auct. Hung.) valószínűleg mind a P. arenaria Borkh. és a rubens (Cr.) Zim. alakkörébe tartozik. 4 — 5. Homoki pimpó. — Potentilla arenaria Bor kJ 1. — (Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 2\. 2—20 cm. Szára lecsepült. Az egész növény csillagszőröktől bársonyos; kivált a levelek viszszája sűrűn szőrös. Levélkéi ékalakú alapból csúcsuk felé egyformán szélesednek és csúcsukon csaknem csonkítottak; mélyen csipkések. Virágai sárgák. Terem szikár homokos mezőkön, futóhomokon, napos sziklákon az egész országban. Nagyon változik. 3 — 5. Fehér pimpó. — Potentilla alba L. — (Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 4. 5—25 cm. Tőlevele 5 levélkéjű; a levélkéi kerülékesek, vagy megnyúlt és visszás tojásalakúak; csak a csúcsuk táján néhány előre álló, odasimuló fűrészfoggal ; visszájuk sűrűn selymes, felső lapjuk zöld és kopasz; a levélnyelek szőre fölfelé áll. Szára végén rendesen 3 fehér virága van. Szirmai nagyok, a selymes csészénél hosszabbak. Virításkor rendesen meg van a mult évi megbarnult levél is. Terem erdők tisztásain, cserjésekben szórványosan hazánk minden hegyvidékén ; gyakran csak szálanként. 5—6. Más honi fajok: P. adscendens W. et K, — aurea L., — Baumgarteniana Schür, — Benitzkyi Borb., — brachyloba Borb., — canescens Bess., — canoviridis Schur, — caulescens L., — chrysocraspeda Lehm., — Clusiana Jacq., — collina Wib., — Crantzii (Gr.) Beck, — Haynaldiana Jka., — impolita Whlbg., — Kerneri Borb., — laciniosa Kit, — leucotrycha Borb., — Lóczyana Borb., — macrotoma Borb., — magyarica Borb, — micrantha Barn., — microdons Schur, — norvegica L., — obscura Willd., — procumbens Sibth., — rubens (Cr.) Zim., — rupestris L., — semiargentea Borb., — serpentini Borb., — supina L., — tuberosa Wolff., — Wiemanniana Günth. et Schümm. 301, Vérontó pimpó.
