Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XII. Osztály: Húszporzósak. Icosandria

104 Kétfó'porzósak. félék. Rosaceae,) — 293. kép. 1). 2—3 in. Szára többnyire a földre csepült és gyéren mirigyes. Levele rendesen 3-, ritkán 5-levélkéjű. Virágai laza bugában fejlődnek. A csésze karéjai a terméshez simulok. Szirmai fehérek, gyümölcse fekete és erősen hamvas. Terem cserjésekben, köves lejtőkön, szakadékokban az egész országban. 5 — 8. Egyik fajtája, a R. arvalis Rchb., szántóföldön gyakori és nehezen írtható gyom. Ennek a levele kisebb, ránczosabb és fonákán jóval szőrösebb. Borzas szeder. — Rubus hirtus W. et K. — (Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — t>. 1 — 2 m. Szára lecsepűlt. Ágai, kivált a csúcsuk felé sűrűn vannak borítva hosszú, liláspiros mirigyes sertékkel; közbe egy-egy ár vagy tűforma tüskével. Levelei rendesen 3-levélkéjűek. Levélkéi színűkön kevés szőrűek, fonákukon halványabbak és puhaszőrüek. A csésze karéjait is bőven lepik el piros vagy barnásviola mirigyek; elvirítás után felállók. Terem hegyvidékeink erdeiben és irtásaiban helyenként nagy mennyiségben. Hazánkra jellemző faj. 7-«-9. Más honi fajok: R. halatonicus Borb., — Bellardii Wh. et N.,—- bifrons Vest, — brachyandrus Gremli, — candicans Wh., — discolor Wh et N., — dumalis Halácsy, — dumetorum Wh., — Ebneri Kern., — euplatyphyllos Borb., — glandulosus Bell., — Gremlii Focke, — Guentheri Wh. et N., — hedycarpus Focke, — Kisfaludyanus Borb., — Kodruensis Simk., — menyházensis Simk., — moestus Holuby, — montanus Wirtg., — nitidus Wh. et N., — pacliyphyllus Borb., — persicinus Kern., — plicatus Wh. et N., — radida Wh. et N., — saxatilis L., —- semitomentosus Borb., — silesiacus Wh., —- suberectus Andrz., — sidcatus Vest, — Szabói Borb., — tomentosus Borkh., —Vestii Focke. és még temérdek keverékfaj. Havasi magcsákó. — Dry as octopetcda L. — (Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 294. kép. 2J.. 4—6 cm. Levele tojásalakü, erősen csipkés, fonákán ezüstös. Kocsánya és a csészelevelei egyszerű göndör és piros mirigyszőröktől borzasak. Szirmai fehérek. Számos terméskéjének a bibeszála maradandó és gyapjas. Terem gyepes és sziklás helyeken hazánk havasain. 5 — 8. Közönséges gyömbérgyökér. — Geum urbanum L. — (Cziklász, erdei szegfű, vadszegfű, nyúlszemfű, szegfűszagűgyökerű fű, Szent Benedek füve. — Term. 294. Havasi magcsákó. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 33. t. 3. kép. 20 — 60 cm. Az egész növény puhaszőrű; kevéssé ágas. Alsó levelei lantalakűan szárnyasak, a felsők három osztatűak. Pálhái nagyok, levélszerűek. Virágai sárgák, laposan szétterülő szirmokkal ; az utóbbiak akkorák mint a csésze. Számos terméskéje borzas gömböt képez. Maradandó és hosszú bibeszálai a végükön meg vannak csavarva. A csészelevelek a termésen hátragörbűlnek. Terem erdők, cserjések szélén, útak mentén az egész országban. 6—9. Barna tőkéjének szegfűszaga van. Patakparti gyömbérgyökér. — Geum rivale L. — (Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 295.kép. 2\. 20—50 cm. Szára mirigyes. Levelei nagyobbak. Virága bókoló; szirmai még egyszer akkorák mint az előbbi fajé; sárgásak, de rezesen vannak befuttatva. A csésze levelei a termésen fölfelé állannak. Terem nedves erdők szélén, patakok mentén a Kárpátok minden magasabb hegyvidékén. 4—5. Hegyi gyömbérgyökér. — Geum montanum L. — (Sieversia montana (L.) Spr. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 4.5—30 cm. Szára rendesen egyvirágú. Tőlevelei rózsában állanak, lantalakűan szárnyasak és végső karéjuk sokkal nagyobb. Az egész növény sűrűn szőrös. Szirmai nagyok, 10—18 mm. hosszúak és sárgák. A terméskék és a bibeszálak is gyapjasak. Terem gyepes, sziklás helyeken hazánk havasain. 6—8. Más honi fajok és keverékfajok: G. aleppicum Jacq. (strictum Ait.), — reptans L., — inclinatum Schleich, (rivale X montanum), — Teszlense Simk. (aleppicum X urbanum). Hármaslevelű waldsteinia. — Waldsteinia trifolia Roch. — (Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 65. t. 5. kép. 2\. 10 —18 cm. Levelei hoszszűnyelűek (—10 cm.), 3-levélkéjűek. Levélkéi ép és szélesen ékforma alapból visszás tojásalakúak, sekélyen 2 — 3 karéjra bemetszettek és egyenetlenül fűrészesek, mindkét lapjukon szőrösek. Tőkocsánya kevés ágú; az elágazások helyén keskeny lándsás, gyakran gyapjas murvái vannak. Szirmai arany-színsárgák. A portokok színe változik: sárga, narancs és piros. 3—9 magháza selymes, bibeszálai kopaszok. Terem hazánk délkeleti határvidékén, magasabb hegységek völgyeiben. Egyike hazánk legritkább növényeinek. 5. 295. Patakparti gyömbérgyökér.