Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XII. Osztály: Húszporzósak. Icosandria
Húszporzósak. 103 3. rend: Sokbibeszálúak. Polygynia. Hat, vagy több bibeszál. Csipke rózsa. — Rosa canina L. — (Bicskefa, ebcsipke, parlagi- vagy vadrózsa, tüskefa. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 32. t. 4, kép. t). 2 — 3 m. Agai rendesen ívalakban görbülnek; tüskéi tövön laposak, hegyök rendszerint horgas. Levelei 5 — 7-levélkéjűek, fűrészesek, kopaszok, legfeljebb a főeríikön van (visszájokon) kevés szőrszál. A kocsány olyan hosszú, mint a csésze csöve, többnyire azonban 2—3-szor akkora; mirigytelen. Csészekaréjai a termés érése előtt lehullok. Szirmai nagyok, rózsaszínűek vagy fehérek. Termése piros, hosszxikás, csipkebogyó, a »hecsepecse«, melyből igen jó ízt készítenek. Tenyészik az egész országban; számos eltérését csak alapos tanulmánynyal és sok pontosan meghatározott herbariumi anyag segítségével lehet biztosan megkülönböztetni. 6. Rozsdás rózsa. — Rosa rúbiginosa L. — (Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 291. kéj). t). 1—2 m. Szára egyenes, ágai rövidek, tüskéi rendesen egyenlők, horgasok. Levélkéi kisebbszerűek, kerűlékesek vagy kerekdedek, mirigyszőrösek, dörzsölve erős, fűszeres illatot árasztanak, mely az alma szagára emlékeztet. Kocsánya 1 —1'5 cm. h., a csészesallangokkal együtt sűrűn mirigyes. Szirmai rózsaszínűek, kisebbek mint az előbbi fajéi; bibeszála molyhos. Termése sárgás vörös. Tenyészik számos faj változatban az egész országban. 6. Kökényes rózsa. — Rosa pimpinelli folia L. — (Tompalevelű, aprólevelű- vagy szúrós rózsa. — Rosa spinosissima L. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 292. kép. 1). 10—50, ritkán — 120 cm. Agai sűrűn tüskések. Tüskéi nem egyenlők; vannak hosszabbak, egyenesek és vannak rövidebbek, tűhegyűek v. serteszerüek, melyek kissé horgasok. Levélkéi aprók, széles kerűlékesek. Szirmai fehérek. Gyümölcse fekete, vagy fekete barna. Terem főleg meszes dombokon, szórványosan az egész országban. 5 — 6. Tarka rózsa. — Rosa gallica L. — (Törpe rózsa. — Rosa austriaca Cr., pumila Jacq. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 1). 15—50 cm. Taraczkot hajt; sűrűn álló tüskéi könnyen lehullanak és nem egyenlők, gyakran mirigyben végződnek. Csipkésen fűrészes levélkéi bőrneműek. némelyik a telet is kibirja; visszájokon az érhálózat erősen kiemelkedik. Szirmai igen nagyok, világosabb vagy sötétebb biborszínűek. Termése körtealakú majdnem gömbölyű, sárgásveres. Terem ritkás erdőkben, cserjés helyeken, szőlők körűi az egész ország hegyvidékén. Hazánk déli felében gyakori. Van számos fajtája is. 6. Más honi fajok: R. adenophora Kit., — agrestis Savi, — alba L., — arvensis Huds., — caryophyllacea Bess., — eoriifolia Fries, — dimorpha Bess. (subglobosa Sm.), — dumalis Bechst., — dumetorum Thuill., — elliptiea Tausch., — ferox MB., — Grizellae Borb., — glauca Vili., —- Herculis Borb., —- Jundzillii Bess., — micrantha Sm., pendulina L., (alpina L.) — rubrifolia Vili., — sempervirens L. (Fiume), — tomentella Leman, — tomentosa Sm., — tortuosa Wierzb., — transsylvanica Schur, — uncinella Bess., — urbica Leman, — zalana Wiesb. és tömérdek itt föl ném sorolható fajváltozat és keverékfaj. Málna szeder. — Rubus Idaeus L. — (Boldogasszonycsipkéje, csipkefa, erdei szeder, himpér, málnafa. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 33. t. 2. kép. t). 50—150 cm. Szára két évig él; tüskés, bókoló. Levele szárnyas; visszája fehérmolyhú. Fehér virágai szártetőző fürtben fejlődnek. A csésze karéjai a termésen visszagörbűlnek. Gyümölcse számos apró húsos terméskéből van összetéve; kellemes ízű, piros és bársonyos; érett állapotában a vaczokról leválik. Hazánk hegyvidéki erdeiben közönséges. Irtásokban néha nagy területeket egymaga borít, kivált hazánk északi és keleti részében. Kertbe ültetik. 5—9. Hamvas szeder. — Rubus caesius L. —(Kékbogyó, seregély szeder. — Term. r.: Rózsa291. Rozsdás rózsa. 292. Kökényes rózsa. 293." Hamvas szeder.
