Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XII. Osztály: Húszporzósak. Icosandria

100 Húszporzósak. mindenik oldalon egyegy bibircs látható. Virágzata 2—6-virágú ernyő. Lehetséges, hogy eredeti hazája KisAzsia; onnan azonban már régen behozták Európába és ma földrészünknek úgyszólván minden hegyvidékén vadon terem. Hazánkban az 1000 m.-nél magasabb hegyekre is felmegy. Gyümölcse kicsiny és többnyire fekete. Kertben színre, ízre és nagyságra nézve számos különböző fajtát termesztenek. Ilyenek: a ropogós cseresznye, szíves cseresznye, puha cseresznye stb. 4—5. Savanyú meggy. — Prunns Cerasus L. — (Borízű, közönséges, spanyol meggy. — Cerasus vulgaris Mill. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.)— 30. t. 2. Jcép. f). 2—7 m. Levelei csaknem bőrneműek, fényesek, kerülékesek, 1—2-szer mirigyesen fűrészesek. A levélnyeleken többnyire 1—2 bibircs van. Virágzata ernyős. Gyümölcse két végén kissé lapított, savanyú. Hazája KisAzsia; ma számos fajtában mindenütt termesztik. Legszebb fajtája az üveg meggy, melyet Kecskemét környékén nagyban termesztenek. 4 — 5. Cseplesz meggy. — Prunus pumila (L.) Fritsch. — (Csép, törpe vagy vadmeggy. — P. Chamaecerasus Jacq.,C. fruticosa Pall. — Term. Rózsafélék. Rosa285. Cseplesz meggy. ceae.) — 285. Jcép. 1). 50 —125 cm. Törzse és ágai gyakran lecsepültek. Levelei visszás tojásalakúak, lekerekítettek, a végsők sokszor hegyesek, mirigyesen csipkések és csaknem bőrneműek. A levélnyélen ritkán van mirigy. ]—4 virága áll együtt. Szirmai visszás tojásalakúak. Gyümölcse tojásalakú, kihegyezett, savanykás. Terem hazánk délibb, napos, erdőtlen dombvidékén, helyenként nagy mennyiségben. Többnyire ugyanazokon a helyekenfordul elő, a hol a törpe mandola terem. 4—5. Saj meggy. — Prunus Mahaleb L. — (Bádeni, török vagy törpe meggy. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 286. lép. t), ^.2—6 m. A levelek nyele nem mirigyes. A lemez tojásalakú vagy kerekded, széle mirigyesen és tompán fűrészes. Virágai felálló, csaknem sátorozó fürtben fejlődnek; fehérek, illatosak. Gyümölcse borsónagyságú, fanyar. Terem szórványosan hazánk minden hegy és dombvidékén, kivált délen. 5. Fája erős és kellemes illatú. Pipaszárakat, szopókákat, sétapálczákat, esernyőnyeleket és egyéb apróbb tárgyakat készítenek belőle. Helyenként tenyésztik is, pl. Sopron, Esztergom vármegyében (török meggyfa). Zelnicze meggy. — Prunus Padus L. — (Csórmány, gerézcles , kutya-, madár-, vad- vagy zsidócseresznye, gyöngyvirágfa, májusfa, tyúkszemfa, zelnicze. koczérka. — Term. r. : Rózsafélék. Rosaceae.) — 31. t. 1. lép. 1). 3 — 10 m. A levelek nyelén két mirigy van; lemezük hosszúkás kerülékes, kihegyezett. Fehér, nem nagy virágai hosszúnyelű, csüngő fürtökben fejlődnek ; illatosak. Bogyószerű gyümölcse fekete; kellemetlen ízű. Tenyészik szórványosan hazánk északi és keleti hegyvidékén, főleg erdős völgyekben. Kedvelt kerti növény. 5—6. Más honi faj: Pr. insititia L. (elvadulva). — petraea Tausch. E rendbe sorolható: Crataegus monogyna (XII. o. 2. r.). 2. rend: Két-ötbibeszálúak. Di-Pentagynia. Bibeszálak száma 2—5. Vad körte. — Pirus communis L. — (Ko- hosszú, mint a lemezük; a lemez tojásalakú, aprón czafa, vaczkor, vad körtvély. — Term. r.: Ró- fűrészes vagy csaknem épélű. Fehér virága apró zsafélék. Rosaceae.) — 31. t. 2. lép. ernyőkben fejlődik; gyümölcse kisebbszerű, fanyar; 5—20 m. A levelek nyele körülbelül olyan teljesen érett állapotban — pl. szénában eltéve — 284. Édes eseresnye. 286. saj meggy.