Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XII. Osztály: Húszporzósak. Icosandria

Húszporzósak. 101 megszotykosodik és akkor jóízű. Némely tudós szerint tőalakja annak a tömérdek körtefajtának, melyet ma színre, alakra és ízre különböző gyümölcséért mindenütt termesztünk. Más tudósok szerint pedig, épen megfordítva, honosított nemes fajtáink elvadult példányainak az ivadéka. Terem szórványosan az egész országban. 4—5. Fája finomabb asztalos és esztergályos munkákra használható és igen értékes. Vad alma. — Pirus Malus L. — (Malus sylvestris Mill. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 31. t. 3. kép. 5—10 m. Koronája terebélyesebb, mint a körtefáé. Leveleinek nyele csak fél akkora, mint lemeze; a lemez tojásalakú, tompán fűrészes és visszáján sűrűn molyhos ; gyakran gyűrött. Virága fehér- vagy rózsaszínű. Termése mindkét végén horpadt. Tenyészik hazánk minden erdős vidékén, de a vadkörténél jóval ritkább. Őse-e annak a sok almafajtának, melyet gyümölcsöseinkben, szőleinkben és kertjeinkben tenyésztünk, vagy megfordítva, emezek elvadult példányainak az ivadéka-e? erre nézve biztosat nem tudunk. Tény, hogy a vad alma gyümölcse nem mind egyforma. Van olyan, a mely annyira fanyar, hogy csaknem élvezhetetlen, és akad — úgy látszik, vidékenként — olyan, a melynek a gyümölcse édes és kitűnő, sajátságos zamatú. Mindig kicsiny, legfeljebb diónagyságú. 4—5. Veres berkenye. — Sorbus aucuparia L. —(Berekenye, kórusfa, piros kutyacseresznye, süvöltin körtvély, gálnafa. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 31. t. 5. kép. 3 —12 m. Levelei szárnyasak; levélkéi lándsásak, lemezük alapja kerekített, széle egy-kétszer fűrészes. A nyél és a kocsány gyengén szőrös. Számos fehér, apró virága bogernyőt képez. Virágjának illata a poloska szagára emlékeztet. Termése élénkveres, fanyar és embernek élvezhetetlen. Sok madár azonban szereti. Terem erdőkben, sziklás, köves, cserjés helyeken 287. Barkócza berkenye. az egész ország hegyvidékén, még pedig a kopaszabb, vagyis a kevés bbé szőrös tőalak hazánk északi felében, az erősen molyhos és szőrös rügyű fajtája a 8. lanuginosa Kit, hazánk délibb és keletibb részében gyakori. Díszcserjének is ültetik. 5—6. Barkócza berkenye. — Sorbus torminalis (L.) Cr. — (Atlasz bogyó, barkóczafa, burkolcsa. — Crataegus torminalis L. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 287. kép. 10—25 m. Hosszú nyelű leveleinek a széle mélyen bevágott, karéjai szétterpeszkedők, kihegyezettek; egy-egy oldalon van 3 — 5; szélük gyöngén fűrészes; viszszájuk fiatal korban molyhos. Virágai fehérek, termése tojásalakú, barna, egészen érett korban tésztás és ehető. Terem — az Alföld lapályait kivéve — az egész országban. Fája értékes. 5 — 6. Lisztes berkenye. — Sorbus Ária (L.) Cr. — (Lisztes galagonya, süvöltény v. süvöltinfa, lisztfa. — Crataegus Aria L., Aria nivea Host. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 31. t. 4. kép. 10 — 12 m. A fiatal ágak, a levelek fonáka és a kocsányok sűrűn molyhosak. Levelei egyszerűek, kerülékesek és nagyok; szélük mélyen és egyenetlenül fűrészes. Fehér virágai laza bogernyőben fejlődnek. Molyhos gyümölcse érett korban narancsszínű, savanykás-édes és ehető. Terem az egész ország hegy- és dombvidékén. Fája értékes. 5. Más honi fajok: S. austriaca Beck., — chamaemespilus L., — domestica L. (fojtós berkenye), — meridionalis Guss., — perincisa Borb. el Fek., semipinnata Borb., — sudetica Tsch. Borízű naspolya. — Mespilus germanica L. — (Lasponya, miszpulya, nyospolya. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 32. t.l. kép. 1). 2 — 5 m. Levelei nagyok, lándsásak, visszájokon molyhosak. Magános virágai fehérek. Gyümölcse körtenemű, csúcsán lapos horpadása van, melyet a csésze karéjai galléroznak. Karácsony tájban megtésztásodik és akkor élvezhető. Ize sajátságos, savanykás. Tenyésztik hazánk délvidékén, főképen szőlőkben. 5 — 6. Egymagvú galagonya. — Crataegus monogyna Jacq. — (Egybibés gelegenye (és egyéb kiejtéssel), ibafa, Isten gyümölcse. — Term, r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 32. t. 2. kép. 1). 3—5 m. A levél nyele akkora mint a lemeze fele; a lemez többnyire tojásdad, válla ékalakú vagy elmetszett. Van 3 — 5 (—9) egyenlőtlenül fűrészes karéja. A meddő ágak pálhái igen nagyok, hasogatottak. Fehér virágai bogernyőkben fejlődnek. Termése vérveres, később fekete, hosszúkás és egymagvú. A magházon is csak egy bibeszála van. Terem erdőkben, gyepükben, utak szélén az egész országban. Eleven sövénynek ültetik, de erre nem alkalmas, mert sok káros rovarnak ád tanyát. 5—6. Csere galagonya. — Crataegus Oxyacantha L. — (Fehér tövis, Krisztus tövis, szaragyógya. —Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) f- 2 — 5 m. Levelei 3 — 5-karéjuak, egyenetlenül fogasok; mellékereik inkább csúcs-felé görbülök. Fehér virágai laza bogernyőben fejlődnek. Termése piros tojásdad, 2 (—3) magvű, ugyanennyi bibeszállal. Előfordúl ugyanolyan helyeken, mint az előbbi, de ritkább. 5. \ Muzeumi könyvtár Voszprém]