Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XII. Osztály: Húszporzósak. Icosandria

Húszporzósak. 99 ceae.) — 30. t. 3. Jcép. fi. 4—8 m. Levelei rendszerint szíves vállból széles tojásalakúak, kihegyezettek ; 2—3-szorosan fűrészesek. Virágai a leveledzés előtt nyílnak, fehérek vagy halványpirosak. Gyümölcse gömbölyű, egy középbarázdával; bőre bársonyos, narancsszínsárga, a nap felé fordult oldalon biborszinü foltokkal. Húsa kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima. Hazája Ázsia; már a Kaukázusban vadon terem. Mint kedves gyümölcsfát kertbe és szőlőkbe ültetik. Legtöbbet termesztenek Kecskemét vidékén. 3—4. Kerti szilva. — Prunus domestica L. — (Prunus oeconomica Borkh. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 30. t, 4. Jcép. 3—10 m. Kopasz ágai többnyire tövistelenek. Levelei kerülékesek, csipkésen fűrészesek; fiatalon szőrösek, végre csak fonákon kissé pelyhesek. Virágai rendszerint párosan állanak. Szirmai zöldesfehérek. Gyümölcse hosszúkás vagy gömbölyű. A gyümölcs nagysága, színe, íze, továbbá a szerint, hogy húsa a magról leválik-e vagy sem, számos fajtát különböztetnek meg. Ilyenek: a besztcrczei, olasz, JcéJc, duránczi, lószemü szilva és mások. Hazája Kis-Ázsia; ma az egész országban termesztik, külön szilvásokban is. Szőlőkbe is ültetik. 4—5. Prunus spinosa L. — ekegúzs, kökény vagy Kökény szilva. — (Boronafa, ekeakadály, kökénytövis. — Term, r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 283. Jcép. t>. 0'5—3 m. Igen ágas, tövises cserje; fiatal ágai szőrösek. Levelei hosszúkás tojásdadok. Virágai rendszerint a levelek feslése előtt nyílnak s többnyire magánosan fejlődnek kopasz kocsányokon. Termései gömbölyűek, körülbelül 1 cm. átmérőjűek, kékeshamvúak, fanyarok, és csak akkor élvezhetők, ha már a fagy érte. Terem erdők szélén, alacsonyabb fekvésű helyek szakadékai és vízmosásai mentén, utak szélén, mesgyéken az egész országban. 3—4. Egyik hazánkra jellemző eltérése a P. dasy})Jtylla Schur alfaj. Ennek a levele, kocsánya és csészéje szőrös. Édes cseresznye. — Prunus avium L. — (Cerasus avium (L.) Moench., C. dulcis G. M. Sch. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 284. Jcép. 6—15 m. Levelei hosszűkás viszszástojásalakúak; kihegyezettek, durván fűrészesek. A levélnyeleken, közvetlen a lemez alatt, 13* 283. Kökén v szilva. kás lándsásak, fűrészesek; alsó fűrészfogai mirigyesek. A kocsánya rövid. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak. Csészéjök harangalakú, piros; szirmai fehérek vagy rózsaszínűek. Magháza szöszös; csonthéjas termése lapított, húsos; csontos héja aprólikacsú. Húsos burka élvezhetetlen. Dél-Európában vadon terem, hazánkban verőfényes, enyhébb helyeken termesztik. Tenyészetének északi határa Ungvár. Van keserű- és édesmagvú fajtája. Az édes magot süteményekhez használják. Olajat, mandulatejet 'készítenek belőle. 3—4. Törpe mandola. — Prunus nana (L.) Zucc. (Hanga mandula. — Amygdalus nana L. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) —281. Jcép. t>- 50—100 cm. Levelei lándsásak, fűrészesek, de nem mirigyesek; alsó részükben ékalakúak és épek. Virága sötétpiros; gyümölcse csaknem gömbölyű, szöszös, héja száraz. Csonthéja majdnem sima, pontozatlan ; magja nem élvezhető. Termést különben is keveset érlel. Terem sziklás helyeken, szőlők közelében, a Kárpátok déli lejtőitől szórványosan az ország minden dombvidékén. A kultura sok helyt kipusztítja. Kedves díszcserje is. 5. Őszi baraczk. — Prunus Persica (L.) Zucc, - (Szőrös baraczk. — Persica vulgáris Mill. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae. —- 282. Jcép. 1). 2—6 m. Levelei hosszúkás lándsásak, kihegyezettek és fűrészesek; fűrészfogai feketedő szálkával. A fiatal levelek viszszájukon szőrösek, hamar lekopaszodók. Virágai a leveledzés előtt nyílnak. A csésze harangalakú. Szirmai igen szép világos biborszínűek. Termésének húsos burka leves, többnyire bársonyos szőrű; van azonban egészen kopasz fajtája is. Csonthéja kemény, mélyen árkolt. Hazája valószínűleg Khina, jelenleg számos fajtában termesztik, kivált szőlőkben. 4. Kajszin baraczk.— Prunus Ármeniaca L. — (Sárga vagy tengeri baraczk. — Ármeniaca vulgaris Lam. — Term, rendszer: Rózsafélék. Rosa281. Törpe mandola. 282. Őszi baraczk.