Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XII. Osztály: Húszporzósak. Icosandria

98 Húszporzósak. XII. osztály: Húszporzósak. Icosandria. Minden virágban van legalább 20 szabad porzó, melyek a korong- vagy tányéralakú vaczok, az állítólagos csésze szélére (látszólag a pártacsövéhez) vannak nőve. 1. rend: Egybibeszálúak. Monogynia. Természetes rendszer: Rózsafélék. Rosaceae. Közönséges mandola. — Prunns Amygdalus munis L. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — Stokes. — (Csemegemandula. — Amygdalus com- 30. t. 1. (a—b) kép. f>. 6—10 m. Levelei hosszú3. rend; Hárombibeszálúak. Trigynia. 3—6 bibeszállal. Vad rezeda. — Reseda lutea L. — (Olasz mustár, olasz repcze. — Term. r.: Rezedafélék. ResedaceaeJ — 279. kép. ©. 2f. 30 — 60 cm. Szára ágas; középső levelei kétszer kasogatottak, a felsők 3-osztatúak. Zöldessárga virágai megnyúló hosszú fürtben fejlődnek; csészéjök 6levelű. A magház fölül nyitott, tojásalakúan hengeres és felfelé áll. Terem utak mentén, köves, szikár mezőkön és vasúti töltések szélén az egész országban. 6—10. Az illatos rezeda (R. odorata L.) Észak-Afrikából származik. Kedves kerti virág. Fogas rezeda. — Reseda luteola L. — (G-yíkfű, Isten korbácsa, korbácsfű, sárgás vagy sárgán festő fű, torokgyíkfű, vad záté. — Term, r.: Rezedafélék. Resedaceae.) — 0. 50—100 cm. Szára merev, merőleges. Levelei keskeny lándsásak, tövön mindkét oldalon egy-egy foggal, különben épek. Termés-füzérei nagyon megnyúlnak. Szirmai élénksárgák; magháza gömbösvisszás tojásalakú, felfelé álJ. Terem parlagokon, utak szélén, falvak körül inkább hazánk déli felében és előbbinél sokkal ritkább. Sárga festéket készítenek belőle, ezért néhol termesztik. 6—8. Más honi fajok: R. inodora Rchb. (mediterranea Sadl.), — Pliyteuma L. E rendbe sorolható: Euphorbia (XXL o. 1. r.). Sedurn glaucum (X. o. 5. r.), Sempervivum (XI. o. 4. r.). 4. rend: Tizenketbibeszaiuak. Dodecagynia. Házi fülfű. — Sempervivum tectorum L. — (Boldogasszony rózsája, égi dörgő, fülbe csavarító, fülben eresztő vagy fülben mászó fű, házi zöld, Jupiter szakálla, kövi rózsa, kőrózsa, mennydörgő fű, mindenkor élő, őszi kaktusz, rózsás fülfű, téli zöld. — Term. r.: Varjűhájfélék. Crassulaceae.) — 280. kép. 4. 20— 40 cm. Szára húsos és vaskos. Alsó levelei gömbös rózsában fejlődnek, húsosak, kihegyezettek, csak a szélükön pillásak. A csésze 12 és többfogú, a párta 12 és többszirmú. Szirmai rózsaszínűek, még egyszer akkorák, mint a csésze, és csillagosan szétterülök. Terem szórványosan hazánk északi hegyvidékén. Háztetőkre, falakra ültetik az egész országban. 6—8. Hegyi fülfű. — Sempervivum montanum L. — (Term. r.: Varjúhájfélék. Crassulaceae.) — 2|. 8—15 cm. Az előbbihez hasonló, de kisebb. Tőrózsában álló levelei hosszúkásak, hegyük felé kiszélesedők, mindkét oldalon mirigyszőrösek. Szirmai négyszer akkorák, mint a csésze. Terem sziklás, gyepes helyeken hazánk összes havasain. 7—8. Más honi fajok: S. arachnoideum L., — arenarium Koch, — assimile Schott, — blandum Schott, — Heuffelii Schott (patens Grrsb.), — hirtum L., — Simonkaianum Deg., — soboliferum Sims. 279. Vad rezeda. 280. Házi fiilfü.