Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XI. Osztály: Tizenkétporzósak. Dodecandria

Tizenkétporzósak. 97 XI. osztály: Tizenkétporzósak. Dodecandria. A virágban porzó és termő együtt van; a 12 —15 porzó szabad. 1. rend: Egybibeszálúak. Monogynia. Kövér porcsin. — Portulaca oleracea L. — (Déliké, disznóorrja, disznóporcsin, kövérlányka, kukaczvirág, poncsér, vad salyáta, Kossuth-csillag. — Term. r.: Porcsinfélék. Portulacaceae.) — 278. kép. 0. 10—40 cm. Szára a földre csepült. Hosszúkás, húsos levele ékformán keskenyedik, a felsők átellenesek. Virágai 1 — B-masával csomókban állanak az ágak végén vagy az 278. Kövér porcsin. ágak és levelek hónaljában. Szirmai sárgák, aprók és hamar hervadók. Termése kúpos tok, mely kupakkal nyilik. Terem mívelt talajon, szőlőkben, s hazánk déli felében sok helyt kellemetlen gyom. 6—9. A pompás porcsin (P. grandiflora Hook,) nagy és különböző színű virágaival kedves kerti virág. Kerek kapotnyak. — Asarum europaeum L. — (Kerek kapor, kapotnyik, mogyoróalja, mogyoróalj-kámfor, vad gyömbér. — Term. r.: Farkasalmafélék. Aristolochiaceae.) — 29. t. 3. kép. 2\. 5—10 cm. Taraczkot hajt. Szára rövid, borzas és rendszerint kétlevelű. Levele hosszúnyelű, szíves vállból vesealakú, sötétzöld és fényes. Virágai rövid kocsányokon magánosak, zöldes bíborbarnák. Leplük 3—4 széles karéjra hasadt. Toktermése hatüregű. Levele szétdörzsölve, kivált pedig gyökere sajátságos fűszeres illatú, némileg a borsra emlékeztet. Terem erdők szélén, gyepükben hazánk minden hegyvidékén. Mérges. 4—5. Réti füzény. — Lythrum Salicaria L. — (Fűz- vagy fíízfalevelű fű, Sz.-Ilona füve, piros füzény. — Term. r.: Füzényfélék. Lythraceae.) — 29. t. 4. kép. 4. 50—120 cm. Átellenesen álló levelei szíves vállból lándsásak, szőrösek és épek. Apró tojásalakú murvái szőrösek. Bíborszínű virágai megnyúlt függőleges füzérben fejlődnek. A csészéjének hosszabb fogai még egyszer akkorák, mint a rövidebbek. A virágokban a porzók és a bibeszál hosszúságukra nézve háromfélék. Terem árkok mentén, vizenyős réteken, füzesekben az egész országban. 7—9. Vesszős füzény. — Lythrum virgatum L. — (Term. r.: Füzényfélék. Lythraceae.) — i\.. 50—120 cm. Az egész növény kopasz. Levele keskeny lándsás. Szárának felső része vesszősen ágas. Murvái szálas lándsásak. Virágzata igen karcsú és szaggatott, felső virágai gyakran magánosak, valamennyi kisebb, mint az előző fajé. A csésze fogai körülbelül egyforma hosszúak. Szirmai bíborszínűek. Porzói és bibeszála háromféle hosszúságot érnek el. Terem az előbbivel, de ritkább. Az ország legészakibb részében nem fordul elő. 6—7. Más honi fajok: L. bibracteatum Salzm., — Hyssopifolia L., — scabrum Simk. (Salicaria X virgatum.) E rendbe sorolható: Actaea (XIII. 0. 2. r.), Sanguisorba (IV. o. 1. r.) 2. rend: Kétbibe Bojtorjános párló. — Agrimonia Eupatoria L. —• (Apró bojtorján, királyné asszony káposztája, patikai párló fű. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 29. t. 5. kép. 30 — 100 cm. Szára mirigyektől pontozott. Az egész növény szőröktől érdes és borzas. Levelei félbeszárnyasak. Aranyszínsárga virágai hosszú füzérekben fejlődnek. Hoffmann: Növényország. szálúak. Digynia. A csésze csöve összeforrad a terméssel, és horgas sertéivel az állatok szőrébe, az ember ruhájába kapaszkodik. Terem utak mentén, erdők, cserjések szélén az egész országban. Kellemes, némileg a terpentinolajra emlékeztető illata van. Sok helyen házi szer. 6—9. Más honi faj: A. odorata Mill., — pilosa Led. 13