Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

IX. Osztály: Kilenczporzósak. Enneandria - X. Osztály: Tizporzósak. Decandria

96 Kilenczporzósak. Kerti varjuháj. — Sedum Fabaria Koch. — (Bablevelű fű, bablevelű szaka, kövérfű, szere­lem taplója, varjubab. — Sedum Telephium Auct. Hung. — Term. r.: Varjuhájfélék. Crassulaceae.) — 29. t. 1. kép. 2\. 15 — 60 cm. Hengeres főgyö­kere répás mellékgyökereket fejleszt. Levele hú­sos, lapos, csúcsa felé egyenetlenül fűrészes, töve felé ék-alakban keskenyedik és ép. Mind válta­kozva áll. Virágai sátorozó bogernyőben fejlőd­nek ; szirmai bíborszínűek. Elterjedt kerti virág, de még inkább tenyésztik a halvány rózsaszínű virágú Sedum spectabile Bor. (Fabaria Hort.) fajt. A hozzá hasonló kárpáti varjuháj (S. carpa­ticum Beüss.) vadon terem hazánk északi és ke­leti havasain. Termetes varjuháj. — Sedum maximum L. — (S. Telephium Auct. Hung.) —4. 20—50 cm. Szára előbbinél húsosabb. Alsó levelei széles vál­lal ülők, a felsőbbek többnyire átellenesek és szíves vállal szárölelők. Leveleinek a széle egész­ben fűrészes és szirmai zöldesfehérek. Terem er­dőkben, sziklás cserjések­ben, az egész országban még az Alföld homokján is. 6—9. Fehér varjuháj. — Sedum album L. — (Fe­hér szaka, kis fülfű. — '' Term. r.: Varjuhájfélék. Crassulaceae). — 277. kép. 8—25 cm. Taraczkot hajt. Az egész növény ko­pasz. Szára kevés levelű. Levelei hengeresek, 8—15 mm. hosszúak, húsosak és elállók. Virágzata boger­nyős. Csészelevelei tojásalakúak, tompák és 3-erűek. Szirmai kihegyezettek, fehérek, esetleg piros­277. Fehér varjúháj. erűek, ritkán lilaszínűek, háromszor akkorák, mint a csésze. Terem sziklás, szikár, homokos helyeken, esetleg falakon az ország északi ré­szében. 6 — 7. Deres varjuháj. — Sedum glaucum W. et K. — (Fakó szaka. — Term. r.: Varjuháj­félék. Crassulaceae.) — 0. 3 —15 cm. Szára fel­egyenesedő, számos meddő hajtással. Levelei fél­hengeresek, kopaszok. A szára, a csészéje és a ter­mése mirigyes. Van 6 csészelevele, ugyanannyi sziromlevele és 2-szer hármas, hosszűcsőrű tűsző­termése. Porzóinak a száma 12 ; portokjai feke­ték. Terem napos, sziklás, szikár domblejtőkön hazánk délkeleti hegyvidékén. Helyenként leszáll az Alföld futóhomokjára; még a Duna-Tisza közén is előfordul. 5—6. Mirigyes levelű eltérése: S. glandulosopube­scens Feiclit. Borsos varjuháj. — Sedum acre L. — (Bárány- vagy egércsecs, kukaczszaka, kukaczfű, sír fű, süly fű. — Term. r.: Varjuhájfélék. Crassula­ceae.) — 29. t. 2. kép. 2[. 5—15 cm. Töve gyepes. Szára lecsepült és felegyenesedő. Apró, hengeres, húsos levelei tojásalakúak; a meddő hajtásokon sokkal sűrűbben állanak. Szirmai czitromszinsár­gák, aprók, de a kis tojásdad csészénél mégis 2—3­szor hosszabbak. Terem sziklás, szikár, napos he­lyeken, kőfalakon, az egész ország hegy- és domb­vidékén. Sok helyt ültetik; sirokra is; a falon vagy a fán soká virító koszorút kötnek belőle. 6 — 9. Az Alföld homokján a hozzá nagyon hasonló alföldi varjuháj (S. Hillebrandii Fenzl.) helyet­tesíti. Más honi fajok: S. alpestre Vili., — annuum L., — anopetalum DC., — atratum L., — Bolo­niense Lois., — caespitosum Cav. (deserti-hungarici Simk.), — Cepaea L., — reflexum L., — rupestre L., — Sartorianum Boiss. E rendbe sorolható: Adoxa (VIII. 0. 4. r.), Silene Armeria és Stellaria aquatica (X. 0. 3. r.). 6. rend: Sokbibeszálúak. Polygynia. A bibeszálak száma ötnél több. Ide sorolható: Hedera (V. 0. 1. r.), Sedum (X. a. 5. r.).

Next

/
Thumbnails
Contents