Kontschán Jenő – Ujvári Zsolt: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 32. - A Dunántúli-középhegység szabadon élő korongatkái és nyűgatkái (Acari, Mesostigmata, Uropodina, Gamasina, Sejina és Antennophorina) (Zirc, 2013)

Bevezetés - A Dunántúli-középhegység szabadon élő korongatkáinak és nyűgatkáinak kutatástörténete

BEVEZETÉS A talaj mint Földünk egyik legfontosabb és legfajgazdagabb élőhelye, régóta a kutatók érdeklődésére tart számot, és a hazai kutatások is hosszú múltra tekintenek vissza (Mahunka 2007). Flazai viszonylatban számos csoport kutatásában (Nematoda, Oligochaeta, Acari, Collembola) a magyar zoológusok világszínvonalat képviselnek. Az elmúlt néhány évben a Pedozoologia Hungarica monográfia-sorozat megjelenésével a hazai talaj zoológiai kutatások új szintre emelkedtek, eddig a gilisztákat (Csuzdi & Zicsi 2003), a páncélos atkákat (Mahunka & Mahunka-Papp 2004) és a fonálférgeket (Andrássy 2006, 2007) bemutató kötetek láttak napvilágot. A korongatkák és a nyűgatkák kutatása nem nyúlik oly régre vissza, mint a monográfiákban megjelent csoportoké. Bár az első adatok már a 19. század második felében megjelentek (Karpelles 1893), sokáig csupán néhány adattal gyarapodott a hazai fauna (pl. Balogh 1938a, 1938b, Erőss & Mahunka 1971, Kandil 1978, 1980, Vincze 1965). Az utóbbi néhány évben a hazai korongatka- és nyűgatka-kutatások új erőre kaptak, melynek eredményeként számos faunára új faj, nem és család (pl. Kontschán 2003c, 2004a, 2007a, Újvári & Kontschán 2007) került elő, illetve hazánkból több tudományra új fajt is leírtak (Kontschán 2004b, Kontschán 2007b). Ennek a feltáró munkának egy része ez a dolgozat. Ebben összegyűjtöttük a Dunántúli-középhegységből eddig kimutatott korongatka- és nyügatkafajokat, és számos új faunisztikai adattal járulunk hozzá e terület jobb megismeréséhez. Jelen dolgozatnak két fő célja volt: • Szerettünk volna egy olyan magyar nyelvű munkát készíteni, amely bemutatja a korongatkák és a nyűgatkák morfológiáját, rendszertanát, az alkalmazott gyűjtési és vizsgálati módszereket. • Szerettünk volna előfordulási adatokkal hozzájárulni a Dunántúli-középhegység talaj faunájának jobb megismeréséhez. Mindezt egy modern, taxonómiai szemléletű dolgozat keretében kívántuk megvalósítani, amelyben a hangsúly nem a közönséges fajok számos előfordulásának felsorolására helyeződik, hanem a megtalált érdekesebb fajokra, melyek illusztrációval ellátott, rövid leírással kiegészített adatairól kívántunk beszámolni. A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG SZABADON ÉLŐ KORONGATKÁINAK ÉS NYŰGATKÁINAK KUTATÁSTÖRTÉNETE A Dunántúli-középhegység korongatkáinak és nyűgatkáinak vizsgálata egészen Balogh János professzor a XX. század első harmadában végzett kutatásaihoz nyúlik vissza. Balogh János a hangyabolyok atkafaunáját vizsgáló közleményében öt nyügatkafajt említ a Dunántúli-középhegység területéről (Balogh 1938a). Egy másik, még ugyanebben az évben megjelenő cikkében (Balogh 1938b) két további faj pilisi előfordulásáról számol be. 9