Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 29. - A Bakonyvidék és a Balaton-medence szitakötő-faunája (Insecta, Odonata) (Zirc, 2005)

Eredmények - A Bakonyvidék és a Balaton-medence szitakötő-faunájának összetétele - A szitakötő-fauna mennyiségi összetétele

Az Anisoptera alrendből mindkét tájegységre jellemző az Aeshna mixta, az Orthetrum cancellatum, a Sympetrum sanguineum és a Sympetrum vulgatum magas részesedése. A Bakonyvidéken a Libellula depressa és a Leucorrhinia pectoralis, a Balaton-medencében pedig a Crocothemis servilia részaránya kiemelkedő. A már említetteken kívül, az 1%-os dominanciát meghaladó fajok száma a Bakonyvidéken 23, a Balaton-medencében 19. Az 1%-nál alacsonyabb részesedésű fajok száma mindkét területen 22-22. 8. ábra: A Bakonyvidék és a Balaton-medence Zygoprtra-faunájának összehasonlítása Az eddigi gyűjtések tapasztalatai alapján, a Zygoptera fauna mennyiségi összetételében a fajok valamivel több, mint a felénél nincs lényeges eltérés a Bakonyvidéken és a Balatonmedencében (8. ábra). A Coenagrion omatum és a Coenagrion puella elsősorban a Bakonyvidékre, az Erythromma viridulum, az Ischnura elegáns és a Sympecma fusca inkább a Balaton-medencére jellemző. A két táj faunájában a legjelentősebb különbség a főleg középhegységekre jellemző Agrion virgo esetében figyelhető meg. Ez a faj csaknem teljesen hiányzik a Balaton-medencéből. 9. ábra: A Bakonyvidék és a Balaton-medence Anisoptera-fí\uná]áivdk összehasonlítása