Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Olophrum puncticolle Eppelsheim, 1880 - alföldi felemásholyva -. Bakony, WF. (Tóth 1980). 1.1. Kővágóörs, 1973. IV. 7., TS.; Tihany: Külsö-tó, talajcsapdázás, 2000. X. 13-2001. III. 14., KCs. I. 3. Keszthely, GyJ. (Tóth 1980; Horváth 1998). II. 1. Nagyvázsony: Kab-hegy, 1965. V. 15., TL. (Tóth 1980). Szórványosan fordul elő az Alföldön, a nagyobb folyók mentén, illetve a turjánvi­dékeken. Egy-két helyen - szélesebb völgyekben, nagyobb folyóvizek mentén, kiterjed­tebb állóvizek partján - az Alfölddel határos dombsági, illetve alacsonyabb hegyvidéki tájakon is megtalálható. Irodalmi források szerint a Kisalföldön is gyűjtötték, ottani előfordulása valószínű, de még megerősítésre szorul. Környezeti igénye és életmódja a következő fajéhoz hasonló. Olophrum viennense Scheerpeltz, 1929 - ártéri felemásholyva -. Bakony (Székessy 1939a); Bakony, WF (Tóth 1980). I. 3. Keszthely (Székessy 1939a); Keszthely, GyJ. (Tóth 1980; Horváth 1998). Szórványosan fordul elő az Alföldön és a Kisalföldön, a Duna és a Dráva mentén. Egy-két helyen - szélesebb völgyekben, nagyobb folyóvizek mentén, kiterjedtebb állóvi­zek partján - a Dunántúli-dombság területén is megtalálható. A pangóvizes vagy időn­ként friss vízzel elöntött, homokos, iszapos, agyagos vagy tőzeges talajú, árnyas, párás erdei élőhelyek (láperdők, keményfaligetek) jellemző állata. Vizes-nedves erdőkön kí­vül megtalálható mocsarak, lápok, rétek, nedves legelők stb. időszakosan felázott, elön­tött talaján is. Nedves növényi anyagok között (avarban, víz által partra sodort uszadék­ban stb.) él. Arpedium quadrum (Gravenhorst, 1806) - mocsári felemásholyva [marti holyva] II. 7. Oroszlány: Majki-tavak, 1997. X. 10., KCs. A hegyvidéken nagyon ritka (csak az alacsonyabb régiókban található), a dombvidé­ken szórványosan fordul elö, a síkságon elterjedt és elég gyakori. Többnyire kiterjed­tebb állóvizek, holtágak, tavak partján (ritkábban folyóvizek mentén), pangóvizes (friss vízzel legfeljebb csak időnként elöntött), iszapos, agyagos vagy tőzeges, sűrű növény­zettel benőtt talajokon (mocsarakban, lápokban, vizes-nedves erdőkben stb.) fordul elő. Rendszerint vizes-nedves növényi törmelékben található. Acidota cruentata Mannerheim, 1830 - téli felemásholyva I. 1. Káptalantóti: Cseres-hegy, Quercetum petraeae-cerris, 1996. III. 28, HH. (Hor­váth 1998); Mindszentkálla: Hajagos, fás legelő, 1996. III. 28, HH. (Horváth 1998); Mindszentkálla: Kő-hegy, Quercetum petraeae-cerris, 1996. III. 28, HH. (Horváth 1998). II. 2. Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdá­zás, 1975. XI. 10-XII. 9, 1975. XII. 9-1976. IV. 9, 1975. XII. 9-1976. IV. 19, 1976. IV 19-V. 24, 1976. X. 11-XI. 9, 1976. XI. 9-1977. III. 23, 1977. XI. 24-1978. IV. 1, 1978. X. 27-XI. 24, TL.; Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, rostálás, 1983. I. 15, PA. II.4. Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2001. IV. 6, KCs.; Bakonypölöske, LR. (Tóth 1980). II.6. Gánt: Marburg-kereszt, 250 m, Corydali-Aceretum pseudoplatani, szarvastrá­gyából, 1991. XI. 14, ÁL.

Next

/
Thumbnails
Contents