Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Elsősorban zárt erdőkben fordul elő (az Alföld és a Kisalföld szárazabb éghajlatú vidékein csak vizes-nedves erdőkben gyakori), megtalálható azonban cserjésekben, vizes, nedves és üde gyepekben stb. is. Bomló növényi anyagokon (avarban, elhalt fák korhadó anyagában és leváló kérge alatt, komposztban, kövek, fadarabok alatt, rothadó növényi maradványokon, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Elvétve kisemlősök fészkében, föld alatti járataiban is megtalálható. Nálunk rendszerint a párás, hűvös őszi és tavaszi, illetve az enyhe, fagymentes téli napokon rajzik. Anthophagus (Anthophagus) alpestris Heer, 1839 alhavasi felemásholyva II.7. Mór (Tóth 19826); Mór, LF. (Tóth 1980). A hűvös, csapadékos éghajlatú erdős tájak, magashegységek lakója. Hegyvidéki erdeink felső régióiban, illetve az erdőhatár fölötti havasi cserjésekben és gyepekben helyenként elég gyakori, az alacsonyabb területeken azonban már csak elvétve található. Magyarországon az Alföldről (Nagyszénás), a Mecsekből (Abaliget) és a Vértesből (Mór) ismert. Előfordulása az Alföldön valószínűtlen, de másutt is újabb megerősítést igényelne. Környezeti igénye és életmódja a rokon fajokéhoz hasonló. Anthophagus (Anthophagus) angusticollis (Mannerheim, 1830) [Carabus abbreviatus auct, nec Fabricius, 1779] - keskenyhátú felemásholyva -. Bakony (Tóth 19826). I. 1. Balatonfüred: Arács, LF. (Tóth 1980); Felsöörs, 1966. V. 30, PaJ. II. 2. Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, 1965. V. 25-31, PaJ.; Veszprém: Esztergáli-völgy, 1983. V. 13, PA.; Zirc, LF. (Tóth 1980). II.7. Bakonysárkány, LF. (Tóth 1980). Elterjedt a hegyvidék és a dombvidék erdős tájain, az alacsonyabb régiókban azonban szórványosan fordul elő és ritka. Keményfaligetekben, a bükkösök és a gyertyános tölgyesek övének nedves-üde erdeiben, ezek cserjés és magaskórós szegélyén, tisztásain és vágásain él. Néhány alkalommal gyűjtötték nedves-üde gyepekben, hegyi réteken, hegyi legelőkön stb. is. Elsősorban magaskórós lágyszárúakon (pl. Aegopodium podagraria, Anthriscus sylvestris, Chaerophyllum aromaticum, Epilobium hirsutum, E. montanum, Eupatorium cannabinum, Mentha longifolia, Urtica dioica), ritkábban cserjéken és alacsonyabb fákon (Crataegus monogyna, C. oxyacantha, Fagus sylvatica, Rubus idaeus, Salix caprea, Sambucus racemosa, Spiraea media, Sorbus aria stb.) található. Anthophagus (Anthophagus) bicornis (Block, 1799) - kétszarvú felemásholyva -. Bakony (Tóth 19826). I. 1. Balatonfüred: Arács, LF. (Tóth 1980; Horváth 1998); Felsőörs, 1966. V. 30, PaJ. II. 2. Zirc, LF. (Tóth 1980). Elsősorban a hűvös, nedves éghajlatú magasabb hegyvidék erdős területeit lakja; az alacsonyabb hegyvidéki és dombvidéki tájakon ritka. Keményfaligetekben, a bükkösök és a gyertyános tölgyesek övének nedves-üde erdeiben, valamint ezek cserjés és magaskórós szegélyén, tisztásain és irtásain él. Kivételesen, inkább véletlenszerűen, előfordul nedves-üde gyepekben (magaskórós és hegyi réteken, hegyi legelőkön stb.) is. Elsősorban magaskórós lágyszárúakon (pl. Aegopodium podagraria, Anthriscus sylvestris, Chaerophyllum aromaticum, Epilobium hirsutum, E. montanum, Eupatorium cannabinum, Mentha longifolia, Urtica dioica), ritkábban cserjéken és alacsonyabb fákon (Cra-