Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság zárt erdeiben él. Vizes, nedves és üde erdők bomló növényi maradványokban gazdag talajain gyakori, humuszban szegény talajokon, illetve száraz erdőkben ritka. Néha vizes, nedves és üde gyepekben is előfordul. Avarban, fakorhadékban, fűgyökerek között, humuszban stb. található. Carpelimus (Troginus) exiguus (Erichson, 1839) [Trogophloeus despectus auct., nec Baudi, 1870] - homoktúró iszapholyva 1.1. Tihany, 1939. IV. 15., SzV. (Székessy 19436; Tóth 1980). I. 3. Gyenesdiás, fenyves erdő, lámpafényre repült, 1949. VII. 12-28., KZ. (Tóth 1980; Horváth 1998); Gyenesdiás, nádas, lámpafényre repült, 1949. VII. 12-28, KZ. (Tóth 1980; Horváth 1998). Elterjedt az erdős puszták övében, az alföldekkel határos dombsági tájakon, illetve az Alföldön és a Kisalföldön. Rendszerint friss vizű, mélyebb tavak partján fordul elő; ritkán holtágak, elvétve folyóvizek partján is megtalálható. A Nap által erősen besugárzott helyeket, a homokos-iszapos, friss vízzel átitatott nyers öntéseket, üledékeket kedveli. A talajba ás járatokat; a felszínen többnyire csak éjszaka mozog. [Thinobiini (J. Sahlberg, 1876) - fövenyholyvák] [Thinobius brevipennis Kiesenwetter, 1850 - rövidszárnyú fövenyholyva] -. Kis-Balaton (Makranczy 1998). Elszórtan fordul elő az erdős puszták övében, az alföldekkel határos dombsági tájakon, illetve az Alföldön és a Kisalföldön. Álló- és folyóvizek partján akadhatunk rá, legtöbbször friss vízzel átitatott nyers üledékeken és hordalékokon. Kövek, kavicsok között, vizes-nedves növényi törmelékben, víz által partra sodort uszadékban stb. található. Blediini Ádám et Hegyessy, 2001 - ásóholyvák Bledius (Euceratobledius) furcatus (Olivier, 1812) - alföldi ásóholyva II. 2. Zirc (Kuthy 1897; Székessy 1939c/; Makranczy 1998); Zirc, KD. (Tóth 1980). Faunaterületünkön csupán néhány helyen gyűjtötték: irodalmi források az erdélyi Mezőség sós területeiről (Déva), a Delibláti-homokpusztáról (Gerebené), Magyarországról (Zirc), Ausztriából (Fertő melléke), illetve a Felvidékről (Bártfa) említik, ezek az adatok azonban igen régiek. Előfordulása faunaterületünkön - de különösen Magyarországon - ma kétséges, újabb megerősítésre szorul. Elterjedése, környezeti igénye és életmódja bizonyára a következő fajéhoz hasonló, a legtöbb szerző szerint azonban ez az állat kizárólag sós, szikes területeken található. Bledius (Elbidus) bicornis (Germar, 1823) [Oxyíelus bicornis Germar, 1823, nec Olivier, 1812; Bledius dama Motschulsky, 1857] - kétszarvú ásóholyva [kétszarvú holyva] II.2. Zirc (Kuthy 1897; Székessy 1939c/; Tóth 1980). Előfordul az erdős puszták övében, az erdélyi Mezőség, az Alföld és a Kisalföld meleg, száraz éghajlatú vidékein. Honosságát a Kárpát-medencében csak néhány igen régi adat (Vízakna; Mezőhegyes, Zirc; Fertő melléke) bizonyítja. Előfordulása faunaterületünkön - de különösen Magyarországon - ma újabb megerősítést igényelne. A sós vízzel átitatott homokos-iszapos üledékek jellemző állata, de megtalálható szódás, szi-