Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

A hűvös, csapadékos éghajlatú erdős tájak jellemző állata. A Kárpát-medencében szórványosan fordul elő a zárt erdők övében, az alacsonyabb hegyvidék és a dombvidék folyóvizei mentén, a nagyobb folyókat követve azonban helyenként a síkságra is leereszkedik. Hazánkban csak egy-két lelőhelye ismert, és mindenütt nagyon ritka. Rendszerint folyóvizek és friss vizű, mélyebb tavak partján akadhatunk rá. A friss vízzel átitatott, homokos (el nem iszapolódott), legfeljebb gyér növényzettel benőtt nyers hordalékokat és üledékeket kedveli. Legtöbbször kavicsok között, más rovarok által összeturkált homokban, növények levelei alatt, illetve gyökerei között, turzás által partra vetett vizes-nedves növényi törmelékben stb. fordul elő, de nem ritkán kisemlősök föld alatti fészkében, járataiban is ráakadhatunk. Lathrobium volgense Hochhuth, 1851 [Lathrobium bicolor Heer, 1839, nec Gravenhorst, 1802; L. boréale Hochhuth, 1851; L. geminum Kraatz, 1857] - változékony mocsárholyva I. 1. Pécsely, rostálás, 1982. III. 29, PA. és RI. II. 2. Bakonyszentlászló: Hódos-ér, avarból, 1958. II. 14, PaJ.; Olaszfalu, rostálás, 1981. II. 7, PA. és RL; Porva: Generál-erdő, 1971. X. 2, TL.; Ugod: Hubertlak, Picea excelsa kérge alól, 1964. VI. 8-10, PaJ.; Zirc: Pintér-hegy, 1941. X. 19, Kol. és SzL. (Tóth 1982a). 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2000. V. 12, 2001. VII. 7, 2001. VIII. 2, 2002. VII. 3, SzCs.; Isztimér: Burok-völgy, 1969. VII. 11, TL. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1999. XI. 2, KCs.; Veszprémvarsány: Újmajor, erdészház, Quercetum petraeae-cerris, 1996. IV. 9, KCs. II.7. Oroszlány: Majki-tavak, 1997. X. 10, KCs. A hegyvidék (elsősorban az alacsonyabb régiók), a dombvidék és a síkság lakója. Magas talajvizű élőhelyeken (mocsarakban, lápokban, nedves réteken, nedves legelőkön, vizes-nedves erdőkben stb.) fordul elő. Elsősorban vizes-nedves növényi törmelékben (avarban, korhadt fában, víz által partra sodort uszadékban stb.), ritkán kisemlősök fészkében, komposztban stb. található. [Tetartopeus quadratus (Paykull, 1789) - turjáni mocsárholyva] 1.1. Tihany (Székessy 1943a); Tihany, 1939. IV. 15, SzV. (Székessy 19436). Magyarországon csupán egyetlen hiteles lelőhelye ismert (Hercegszántó: Karapancsa), kiterjedtebb mocsár- és lápvidékeinken azonban bizonyára másutt is megtalálható. Környezeti igénye és életmódja a következő fajéhoz hasonló, a meleget és a kiszáradást azonban kevésbé tűri. Tihanyból közölt adata minden bizonnyal a következő fajra vonatkozik. Tetartopeus rufonitidus (Reitter, 1909) [Staphylinus quadratus auct, nec Paykull, 1789; Lathrobium fennicum Renkonen, 1938] - mocsári mocsárholyva I. 1. Balatonfüred: Koloska-völgy, fénycsapdázás, 1977. V. 20, HS.; Szentantalfa: Cserkúti-patak, 1999. V 19, KCs.; Tihany, 1934, 1939. IV. 15, SzV. (Tóth 1982a; Horváth 1998); Tihany: Belső-tó, 2000. VI. 4, KCs.; Tihany: Külső-tó, 2000. VI. 4, 2000. VII. 24, KCs. II. 3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VIII. 17, 2000. IV. 28, 2001. VII. 7, 2002. V. 18, 2002. VI. 20, 2002. VII. 1, 2002. VII. 11, SzCs.; Várpalota: Pétfürdő, LF. (Tóth 1982a).