Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

A hűvös, csapadékos éghajlatú erdős tájak jellemző állata. A Kárpát-medencében szórványosan fordul elő a zárt erdők övében, az alacsonyabb hegyvidék és a dombvi­dék folyóvizei mentén, a nagyobb folyókat követve azonban helyenként a síkságra is le­ereszkedik. Hazánkban csak egy-két lelőhelye ismert, és mindenütt nagyon ritka. Rend­szerint folyóvizek és friss vizű, mélyebb tavak partján akadhatunk rá. A friss vízzel átitatott, homokos (el nem iszapolódott), legfeljebb gyér növényzettel benőtt nyers hor­dalékokat és üledékeket kedveli. Legtöbbször kavicsok között, más rovarok által össze­turkált homokban, növények levelei alatt, illetve gyökerei között, turzás által partra ve­tett vizes-nedves növényi törmelékben stb. fordul elő, de nem ritkán kisemlősök föld alatti fészkében, járataiban is ráakadhatunk. Lathrobium volgense Hochhuth, 1851 [Lathrobium bicolor Heer, 1839, nec Graven­horst, 1802; L. boréale Hochhuth, 1851; L. geminum Kraatz, 1857] - változékony mo­csárholyva I. 1. Pécsely, rostálás, 1982. III. 29, PA. és RI. II. 2. Bakonyszentlászló: Hódos-ér, avarból, 1958. II. 14, PaJ.; Olaszfalu, rostálás, 1981. II. 7, PA. és RL; Porva: Generál-erdő, 1971. X. 2, TL.; Ugod: Hubertlak, Picea excelsa kérge alól, 1964. VI. 8-10, PaJ.; Zirc: Pintér-hegy, 1941. X. 19, Kol. és SzL. (Tóth 1982a). 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2000. V. 12, 2001. VII. 7, 2001. VIII. 2, 2002. VII. 3, SzCs.; Isztimér: Burok-völgy, 1969. VII. 11, TL. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1999. XI. 2, KCs.; Veszprémvarsány: Újmajor, erdészház, Quercetum petraeae-cerris, 1996. IV. 9, KCs. II.7. Oroszlány: Majki-tavak, 1997. X. 10, KCs. A hegyvidék (elsősorban az alacsonyabb régiók), a dombvidék és a síkság lakója. Magas talajvizű élőhelyeken (mocsarakban, lápokban, nedves réteken, nedves legelő­kön, vizes-nedves erdőkben stb.) fordul elő. Elsősorban vizes-nedves növényi törmelék­ben (avarban, korhadt fában, víz által partra sodort uszadékban stb.), ritkán kisemlősök fészkében, komposztban stb. található. [Tetartopeus quadratus (Paykull, 1789) - turjáni mocsárholyva] 1.1. Tihany (Székessy 1943a); Tihany, 1939. IV. 15, SzV. (Székessy 19436). Magyarországon csupán egyetlen hiteles lelőhelye ismert (Hercegszántó: Karapan­csa), kiterjedtebb mocsár- és lápvidékeinken azonban bizonyára másutt is megtalálható. Környezeti igénye és életmódja a következő fajéhoz hasonló, a meleget és a kiszáradást azonban kevésbé tűri. Tihanyból közölt adata minden bizonnyal a következő fajra vo­natkozik. Tetartopeus rufonitidus (Reitter, 1909) [Staphylinus quadratus auct, nec Paykull, 1789; Lathrobium fennicum Renkonen, 1938] - mocsári mocsárholyva I. 1. Balatonfüred: Koloska-völgy, fénycsapdázás, 1977. V. 20, HS.; Szentantalfa: Cserkúti-patak, 1999. V 19, KCs.; Tihany, 1934, 1939. IV. 15, SzV. (Tóth 1982a; Hor­váth 1998); Tihany: Belső-tó, 2000. VI. 4, KCs.; Tihany: Külső-tó, 2000. VI. 4, 2000. VII. 24, KCs. II. 3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VIII. 17, 2000. IV. 28, 2001. VII. 7, 2002. V. 18, 2002. VI. 20, 2002. VII. 1, 2002. VII. 11, SzCs.; Várpalota: Pétfürdő, LF. (Tóth 1982a).

Next

/
Thumbnails
Contents