Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)
A fajok felsorolása
II.7. Oroszlány: Majki-hegy, 1992. III. 7, 1997. III. 22, KCs.; Oroszlány: Majkihegy, szántó, 1996. XII. 8, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, nyáras, 1996. III. 9, KCs.; Oroszlány: Puszta-tó, nádas, 1997. XII. 25, KCs.; Vértessomló, tavak előtti patak, 1996. XII. 8, KCs. V. Ajka: Padragkút, 1977. III. 11, 1979. V. 20, RL; Nyirád, 1979. IV. 16, RL A hegyvidék és a dombvidék erdős tájain igen elterjedt, a csapadékosabb éghajlatú vidékeken helyenként a síkság zárt erdeiben is előfordul, az Alföld és a Kisalföld erdőtlen területein azonban hiányzik. Leginkább a hűvös, nedves éghajlatot, az árnyas, párás erdei környezetet kedveli. A magasabb régiókban a vízi, illetve a szélsőségesen száraz élőhelyek kivételével csaknem mindenütt megtalálható; vizes, nedves és üde gyepekben, erdőkben igen közönséges. Az alacsonyabb dombvidéki, de méginkább a síksági tájakon nagyobb számban többnyire csak álló- és folyóvizek mentén (leginkább mocsarakban, lápokban, vizes-nedves erdőkben) fordul elő. Avarban, komposztban, korhadt fában, kövek, fadarabok alatt, nedves növényi törmelékben stb. él; gyakran az alacsony növényzeten is vadászik. Astenini (Hatch, 1957) - köviholyvák Astenus (Astenognathus) bimaculatus (Erichson, 1840) - sziki köviholyva -. Bakony, WF. (Tóth 1982a). Szórványosan található az Alföld és a Kisalföld meleg, száraz éghajlatú vidékein. A homokos-iszapos, sókban, bázisokban gazdag üledékek, szikes talajok jellemző állata. Változó vízjárású - tavasszal és ősszel vizes-nedves, nyáron azonban kiszáradó - élőhelyeken (árterületeken, szikes tavak, pocsolyák partján és szárazodó medrében, szikes mocsarakban, szikes réteken stb.) fordul elő. Rendszerint vizes-nedves növényi törmelékben akadhatunk rá. Astenus (Astenognathus) procerus (Gravenhorst, 1806) [Paederus filiformis Latreille, 1806, nec Fabricius, 1793] - karcsú köviholyva -. Bakony (Székessy 1943a); Bakony, BE. (Tóth 1982a); Bakony, SzV. (Tóth 1982a). 1.1. Révfülöp (Székessy 1943a); Révfülöp, 1926. VI. 26, CsE. (Tóth 1982a; Horváth 1998); Tihany (Székessy 1943a; Tóth 1982a); Tihany, 1934. V. 3, SzV. (Székessy 19436; Tóth 1982a; Horváth 1998). 1.2. Sóly (Kuthy 1897; Székessy 1943a). 1.3. Tapolca (Székessy 1943a); Tapolca, HG. (Tóth 1982a; Horváth 1998). ILI. Veszprém: Csatár-hegy, parlag, rostálás, 1997. IV. 10, KCs. 11.2. Zirc: Kakas-hegy, 1997. IV. 23, KCs. 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2002. VI. 21, SzCs. II.7. Oroszlány: Majkpuszta, vágás, 1997. XII. 27, KCs. Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Leggyakrabban nedves-üde élőhelyeken fordul elő; gyepekben és erdőkben egyaránt megtalálható. Bomló növényi anyagokon (pl. avarban, elhalt fák laza kérge alatt, fűgyökerek között, komposztban), illetve kövek, fadarabok stb. alatt él. Astenus (Astenognathus) pulchellus (Heer, 1839) - kecses köviholyva 1.3. Gyenesdiás (Tóth 1983); Gyenesdiás, kert, esti csapkodás, 1949. VII. 12-28, KZ. (Tóth 1982a; Horváth 1998).