Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

II.6. Csákvár (Tóth 1983). Elterjedt az erdős puszták övében, az alföldekkel határos alacsonyabb hegyvidéki és dombsági tájakon, illetve az Alföldön és a Kisalföldön. A meleg, száraz éghajlatú vidékek jellemző állata. Változó vízjárású - tavasszal és ősszel vizes-nedves, nyáron azonban kiszáradó - élőhelyeken (pl. egykori árterületeken, sekély tavak, pocsolyák gyér növényzettel benőtt homokos-iszapos partján és szárazodó medrében, réteken, szikeseken, nedves legelőkön) fordul elő. Fűgyökerek között, komposztban, kövek, fadarabok alatt, szárazodó trágyában, szénatörmelékben stb. él. Astenus (Astenognathus) uniformis Jacquelin du Val, 1852 - sötét köviholyva II.2. Zirc (Tóth 1983); Zirc, 1955. II, LR. (Tóth 1982a). Ez a faj a Földközi-tenger nyugati felének partvidékein fordul elő. Hitelesnek tűnő adatait ismerjük Dalmáciából, és talán jelen van faunaterületünkön is, az Adria partvidékén. Erdélyből és Magyarországról közzétett adatai felülvizsgálatra, megerősítésre szorulnak. Az alacsonyabb hegyvidék és a dombvidék meleg, száraz lejtőinek lakója, az itt tenyésző száraz gyepek, gyepes aljnövényzetű üde-száraz erdők jellegzetes állata. Bomló növényi anyagokon, többnyire avarban, fűgyökerek között, kövek, fadarabok alatt stb. akadhatunk rá. Astenus (Astenus) iminaculatus Stephens, 1833 - ligeti köviholyva II. 1. Nagyvázsony: Nyír-tó, egyelés, 2002. V. 28, KCs. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Leginkább a nedvesüde talajokat kedveli, átmenetileg elviseli azonban a túlzott vízbőséget és a kiszáradást is. Árnyas, párás élőhelyeken, láp- és ligeterdőkben, ritkábban mocsarakban, réteken, nedves legelőkön stb. fordul elő. Különböző bomló növényi anyagokon, pl. avarban, komposztban, korhadó fában, víz által partra sodort uszadékban él. Astenus (Astenus) lyonessius (Joy, 1908) [Staphylinus angustatus auct, nec Paykull, 1789; Astenus longelytratus Palm, 1936; A. longelytrata var. brevelytrata Coiffait, 1960] - közönséges köviholyva - Bakony (Székessy 1943a); Bakony, BE. (Tóth 1982a); Bakony, WF. (Tóth 1982a). 1.1. Kővágóörs: Kornyi-tó, 1988. X. 16, PA.; Kővágóörs: Kornyi-tó, fűhálózás, 1988. X. 16, PA.; Mindszentkálla: Öreghegy, 1994. VI. 3-6, RL I. 3. Gyenesdiás (Székessy 1943a); Keszthely (Székessy 1943a); Keszthely, HG. (Tóth 1982a; Horváth 1998). II. 2. Farkasgyepű, MiO. (Tóth 1982a); Porva, 1954. III, LR. (Tóth 1982a); Ugod: Huszárokelőpuszta, MiO. (Tóth 1982a); Zirc (Székessy 1943a); Zirc, LF. (Tóth 1982a); Zirc, PáJ. (Tóth 1982a). 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2001. VIII. 9, SzCs.; Fehérvárésurgó (Székessy 1943a); Fehérvárcsurgó, 1923. XI. 10, BiL. (Tóth 1982a); Várpalota: Pétfürdő, LF. (Tóth 1982 a). 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1999. VII. 27, 2000. VI. 1, 2000. X. 19, 2000. XI. 1-2001. III. 22, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, törzscsapdázás, 2000. X. 5, KCs.; Pápateszér, homokgyep, talajcsapdázás, 2002. X. 9, KCs. II.6. Csákberény: Bucka, lejtösztyepp, talajcsapdázás, 2003. IX. 23-XII. 14, KCs.; Csákberény: Bucka, sziklagyep, talajcsapdázás, 2003. IX. 23-XII. 14, KCs.; Csákberény: Csípő, 200 m, Cynodonto-Festucetum pseudovinae, fűhálózás, 1994. III. 31, ÁL.