Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

II.6. Csákvár (Tóth 1983). Elterjedt az erdős puszták övében, az alföldekkel határos alacsonyabb hegyvidéki és dombsági tájakon, illetve az Alföldön és a Kisalföldön. A meleg, száraz éghajlatú vidé­kek jellemző állata. Változó vízjárású - tavasszal és ősszel vizes-nedves, nyáron azon­ban kiszáradó - élőhelyeken (pl. egykori árterületeken, sekély tavak, pocsolyák gyér nö­vényzettel benőtt homokos-iszapos partján és szárazodó medrében, réteken, szikeseken, nedves legelőkön) fordul elő. Fűgyökerek között, komposztban, kövek, fadarabok alatt, szárazodó trágyában, szénatörmelékben stb. él. Astenus (Astenognathus) uniformis Jacquelin du Val, 1852 - sötét köviholyva II.2. Zirc (Tóth 1983); Zirc, 1955. II, LR. (Tóth 1982a). Ez a faj a Földközi-tenger nyugati felének partvidékein fordul elő. Hitelesnek tűnő adatait ismerjük Dalmáciából, és talán jelen van faunaterületünkön is, az Adria partvidékén. Erdélyből és Magyarországról közzétett adatai felülvizsgálatra, megerősí­tésre szorulnak. Az alacsonyabb hegyvidék és a dombvidék meleg, száraz lejtőinek la­kója, az itt tenyésző száraz gyepek, gyepes aljnövényzetű üde-száraz erdők jellegzetes állata. Bomló növényi anyagokon, többnyire avarban, fűgyökerek között, kövek, fadara­bok alatt stb. akadhatunk rá. Astenus (Astenus) iminaculatus Stephens, 1833 - ligeti köviholyva II. 1. Nagyvázsony: Nyír-tó, egyelés, 2002. V. 28, KCs. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Leginkább a nedves­üde talajokat kedveli, átmenetileg elviseli azonban a túlzott vízbőséget és a kiszáradást is. Árnyas, párás élőhelyeken, láp- és ligeterdőkben, ritkábban mocsarakban, réteken, nedves legelőkön stb. fordul elő. Különböző bomló növényi anyagokon, pl. avarban, komposztban, korhadó fában, víz által partra sodort uszadékban él. Astenus (Astenus) lyonessius (Joy, 1908) [Staphylinus angustatus auct, nec Paykull, 1789; Astenus longelytratus Palm, 1936; A. longelytrata var. brevelytrata Coiffait, 1960] - közönséges köviholyva - Bakony (Székessy 1943a); Bakony, BE. (Tóth 1982a); Bakony, WF. (Tóth 1982a). 1.1. Kővágóörs: Kornyi-tó, 1988. X. 16, PA.; Kővágóörs: Kornyi-tó, fűhálózás, 1988. X. 16, PA.; Mindszentkálla: Öreghegy, 1994. VI. 3-6, RL I. 3. Gyenesdiás (Székessy 1943a); Keszthely (Székessy 1943a); Keszthely, HG. (Tóth 1982a; Horváth 1998). II. 2. Farkasgyepű, MiO. (Tóth 1982a); Porva, 1954. III, LR. (Tóth 1982a); Ugod: Huszárokelőpuszta, MiO. (Tóth 1982a); Zirc (Székessy 1943a); Zirc, LF. (Tóth 1982a); Zirc, PáJ. (Tóth 1982a). 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2001. VIII. 9, SzCs.; Fehérvárésurgó (Székessy 1943a); Fehérvárcsurgó, 1923. XI. 10, BiL. (Tóth 1982a); Várpalota: Pétfürdő, LF. (Tóth 1982 a). 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1999. VII. 27, 2000. VI. 1, 2000. X. 19, 2000. XI. 1-2001. III. 22, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, törzscsapdázás, 2000. X. 5, KCs.; Pápa­teszér, homokgyep, talajcsapdázás, 2002. X. 9, KCs. II.6. Csákberény: Bucka, lejtösztyepp, talajcsapdázás, 2003. IX. 23-XII. 14, KCs.; Csákberény: Bucka, sziklagyep, talajcsapdázás, 2003. IX. 23-XII. 14, KCs.; Csákbe­rény: Csípő, 200 m, Cynodonto-Festucetum pseudovinae, fűhálózás, 1994. III. 31, ÁL.

Next

/
Thumbnails
Contents