Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

mélységű árok húzódik végig, melynek szélessége a teljes szélesség fele, mélysége minimális. A teknő felszínén helyenként gyenge növekedési ráncok figyelhetők meg. Megjegyzések: A L. darwini nagyon hasonlít a L. sylvia-hoz, de az interarea síkjának a komisszura síkjával bezárt szöge alapján viszonylag könnyen elkülöníthetők egymástól. GEMMELLARO (1874) „Spiriferina" cf. angulata néven ábrázolt példányának a csőre nem egyenes, és a teknőn nem látszik jelentős mélységű árok a pediculáris teknőn, így nem valószínű, hogy a meghatározása helyes. VÖRÖS A. szóbeli közlése szerint a palermói múzeumban őrzött példány gyűjteményi céduláján már a „S. " darwini név áll. GEMMELLARO (1878) csak négy évvel később írta le új fajként a „S." darwini-t. Hasonló okok miatt sorolható ide VINASSA DE REGNY (1910) anyaga is. NEUMAYR (1879) Spiriferina alpina példányánál a pediculáris teknő csőre nem hajlik be, emiatt sokkal jobban hasonlít a tárgyalt fajra. Di STEFANO (1891) 4. a. ábráján sűrű radiális vonalazottság látható, ami általában nem jellemző a L. darwini fajra. Oldalnézet hiányában nem lehet eldönteni, hogy a pediculáris teknő csőre mennyire hajlik be. FUCINI (1895) L. sylvia fajhoz sorolt anyagának egy része (a 12. és 13. ábrán látható példányok) a L. darwini fajhoz sorolható. RENZ (1932) ábráján a búb nagyon hegyes és felálló, így kissé a L. angulata fajhoz mutat hasonlóságot, de MANCENIDO (1993a) revíziója során elfogadta RENZ határozását, bár további vizsgálatokat tartana szükségesnek. RENZ (1932) a magasabb és laposabb interarea, valamint az aszimmetrikus kifejlődés alapján különítette el alfaját a darwini-tói. Ez utóbbi jelleg azonban általában nem rendszertani bélyeg, hanem paleoökológiai tényezőkre vezethető vissza. WANNER & KNIPSCHEER (1951) határozását a 16. b. ábra teszi bizonytalanná, mivel ott vékony radiális bordák láthatók a pediculáris teknő bemélyedésében. A kis méretű schafbergi példányoknál a pediculáris teknő bemélyedésének kifejlődése nagyon változatos (VÖRÖS et al, 2003). VÖRÖS (1982, 1997) a hettanginak tekintett sümegi lelőhelyről, valamint a bakonyi kora- és késő-pliensbachi lelőhelyekről említette a tárgyalt fajt. Elterjedés: A L. darwini a szinemuri és a pliensbachi emeletekre jellemző. Eddig Szicíliából (Erice, Bellampo, Trapani ?, Monte San Giuliano), az Északi-Appenninekből (Monte Pisano), a Déli-Alpokból (Belluno), az Északi Mészkőalpokból (Schafberg), Görögországból (?) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony) került elő. Liospiriferina gryphoidea (UHLIG, 1879) (IX. tábla 6-8.) 1879 Spiriferina gryphoidea n. sp. - UHLIG: p. 15, pl. 1, figs. 1-3. 1883 Spiriferina cfr. gryphoidea UHLIG - PARONA: p. 656, pl. 3, fig. 20. 1900 Spiriferina gryphoidea UHLIG - BÖSE & SCHLOSSER: p. 200, pl. 18, figs. 26-27,29. 1907 Spiriferina gryphoidea UHLIG - DAL PIAZ: p. 16, pl. 1, fig. 4. ? 1909 Spiriferina gryphoidea UHLIG - DAL PIAZ: p. 5, fig. 2. 1910 Spiriferina gryphoidea UHLIG - VINASSA DE REGNY: p. 189, pi. 7, figs. 17-18. ? 1932 Spiriferina gryphoidea UHLIG - RENZ: p. 25, pl. 1, fig. 2. ? 1951 Spiriferina gryphoidea UHLIG niefensis n. var. - WANNER & KNIPSCHEER: p. 15, pi. 2, fig. 15. Anyag: Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (1). Méretek: Az ábrázolt példány (1. réteg) méretei a következők (csak pediculáris teknő): hosszúság (mm): 29,5 szélesség (mm): 23,4 vastagság (mm): —15