Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

al., 2003). Mivel sorozatcsiszolatokat nem tudtam készíteni, VÖRÖS (1997) és SIBLÍK (2002) nyomán feltételesen a Piarorhynchia nemzetségbe sorolom a tárgyalt fajt. SULSER (1993) a Calcirhynchia nemzetséget használta. Elterjedés: AP.l Caroli a szinemuri és az alsó-pliensbachi képződményekre jellemző, a felső-pliensbachi előfordulása bizonytalan. Eddig Szicíliából (Bellampo, Erice?), az ÉszakiAppenninekből (Monte Pisano), az Északi Mészkőalpokból (Schafberg), valamint a Dunántúli-középhegységből (Bakony, Gerecse) írták le. CUNEIRHYNCHIA nemzetség BUCKMAN, 1918 Cuneirhynchia cartieri (OPPEL, 1861) (6. ábra; V tábla 14-16. és VI. tábla 1-3.) 1861 Rhynchonella cartieri n. sp. - OPPEL: p. 545. 1889 Rhynchonella Cartieri OPPEL - GEYER: p. 63, pl. 7, figs. 13-14. 1926 Rhynchonella cartieri OPPEL - PETERHANS: p. 363, pi. 2, figs. 1-4. 1943 Rhynchonella cartieri OPPEL - VÍGH G.: p. 45, pl. 2, figs. 25-27, pl. 3, figs. 1-5. 1953 Rhynchonella cartieri OPPEL - Rossi RONCHETTI & BRENA: p. 120, pi. 10, fig. 8. 1992 Cuneirhynchia ? cartieri (OPPEL) - DULAI: p. 52, pi. 2, figs. 1-2. 2003 Cuneirhynchia cartieri (OPPEL) - VÖRÖS et al.: p. 71, pl. 6, figs. 32-34. Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (43); Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (18); Tölgyháti-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (6); Póckő, Pisznicei Mészkő (6); Kisgerecse, Pisznicei Mészkő (6); Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (8); Tata, Kálvária-domb, Pisznicei Mészkő (4). Méretek: Az ábrázolt példányok (Lókút, 2. réteg és 84. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 11,6 10,2 szélesség (mm): 11,9 12,9 vastagság (mm): 9,8 6,5 Külső morfológia: Kis méretű, lekerekített háromszög körvonalú forma. A búb nyílásszöge körülbelül 100°. A szélesség nagyobb, mint a hosszúság, a vastagság pedig jelentősen kisebb az előző két értéknél. Bikonvex forma, a brachiális teknő domborúsága nagyobb, mint a pediculáris teknőé. A legnagyobb szélesség a mellső perem közelében, a legnagyobb vastagság a hosszúság felénél mérhető. A kis méretű csőr felálló. Mindkét teknőn csőrélek találhatók, de a pediculáris teknőn lévő jóval erősebb. A planarea a hosszúság 2/3-áig követhető. Az oldalsó komisszura a pediculáris teknő csőréléhez fut közelebb, és 1/4-3/4 arányban osztja fel a planareát. A planarea területén az oldalsó komisszura egyenes lefutású, majd zegzugossá válik. A mellső komisszura zegzugos lefutású és erősen uniplikált. A komisszura beöblösödése széles, majdnem a teljes szélességet elfoglalja, a magassága viszont kicsi. Mindkét teknő bordázott (16-18). A bordák nem emelkednek ki erősen a teknők felszínéből, keresztmetszetük lapos, erősen lekerekített háromszög alakú. A búbtól kiindulva, egyenesen, elágazás nélkül futnak a teknőkön végig. A planarea felületén finom kapilláció látható. A lókúti kora-szinemuri anyagban egy másik változat is előfordult, amely a rétegsorban jól elkülönült a fentiekben leírt formától. A szinemuri rétegsor alsó részén található változat kis méretű, kerekded körvonalú. A hosszúság és a szélesség csaknem azonos, és a vastagság is megközelíti az előző két értéket; emiatt gömbölyded forma alakul ki. A legna-