Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

RHYNCHONELLOIDEA főcsalád D'ORBIGNY, 1847 RHYNCHONELLIDAE család D'ORBIGNY, 1847 RHYNCHONELLINAE alcsalád D'ORBIGNY, 1847 HOMOEORHYNCHIA nemzetség BUCKMAN, 1918 Homoeorhynchia ? prona (OPPEL, 1861) (V tábla 11-13.) 1861 Rhynchonella prona n. sp. - OPPEL: p. 546, pl. 13, fig. 7. ? 1886 Rhynchonella aff. prona OPPEL - ROTHPLETZ: p. 137, pl. 12, fig. 35. 1889 Rhynchonella prona OPPEL - GEYER: p. 68, pl. 7, figs. 24-25. ? 1989 Homoeorhynchia prona (OPPEL) - TCHOUMATCHENCO: p. 17, pl. 1, figs. 1-6. 1994 Homoeorhynchia ? prona (OPPEL) - UCHMAN & TCHOUMATCHENCO: p. 198, pl. 1, fig. 9. ? 1997 Homoeorhynchia ? prona (OPPEL) - VÖRÖS: p. 109, fig. 41. 2003b Homoeorhynchia (?) prona (OPPEL) - SIBLÍK: pl. 1, fig. 13. Anyag: Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (1); Sümeg, Városi-erdő (1). Méretek: Az ábrázolt példány (Sümeg, Városi-erdő) méretei a következők: hosszúság (mm): 10,8 szélesség (mm): 10,2 vastagság (mm): 5,6 Külső morfológia: Kis, vagy közepes méretű, esőcsepphez hasonló körvonalú forma. A mellső peremnél erősen lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 90°. A szélesség és a hoszszúság csaknem azonos, a vastagság alig haladja meg az előző két érték felét. Bikonvex forma, a pediculáris teknő erősen domború, míg a brachiális teknő szinte teljesen lapos. A legnagyobb szélesség és a legnagyobb vastagság egyaránt a hosszúság felénél található. A csőr viszonylag kis méretű, kissé felálló. Határozott csőrélek és planareák nincsenek. Az oldalsó komisszura egyenes, csak a mellső perem közelében válik hullámos lefutásúvá. A mellső komisszura uniplikált, kissé hullámos lefutású. A komisszura beöblösödése a teljes szélességre kiterjed, magassága szintén jelentős. Mindkét teknő felszíne sima, csak a mellső perem közelében jelenik meg néhány nagyon rövid borda, ami hullámossá teszi a komisszura lefutását. Néhány gyenge növekedési vonal látható mindkét teknőn. Megjegyzések: A Homoeorhynchia nemzetséggel részletesen foglalkozott többek között AGER (1967), SUCIC-PROTIC (1969) és ALMÉRAS (1996). AGER et al. (1972) rendkívül hosszú elterjedési intervallumot adtak meg a Homoeorhynchia-nak, hiszen az anizusitól a bajoci emeletig jelzik az előfordulását. Az új „Treatise" szintén a felső-triásztól (karni) a középsőjuráig (aaleni, bajoci?) említi a Homoeorhynchia nemzetség előfordulását, de ugyanakkor csak bizonytalanul jelzi a szinemuriban. A magyarországi példányok a külső morfológia alapján nagyon jó egyezést mutatnak OPPEL (1861) ábráival. TCHOUMATCHENCO (1989) határozása a rossz minőségű fotók miatt nehezen ellenőrizhető, de a példányok körvonala és a mellső komisszura lefutása alapján elképzelhető, hogy a H. prona fajról van szó. SIBLÍK (1993b) a vizsgált fajhoz közel álló formát ismertetett (Rhynchonella" aff. prona), melynél az uniplikáció formája kissé eltérő, és a példány brachiális teknője laposabb. Hasonló formát ábrázolt ROTHPLETZ (1886) is. VÖRÖS (1997) csak mellső nézetet ábrázol, ami alapján meghatározását nehezen lehet ellenőrizni. A prona faj megfelelő nemzetségbe sorolása még nem megoldott, ALMÉRAS (1964), VÖRÖS (1997) és SIBLÍK (2002) egyaránt csak felté-