Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Cirpa variabilis (SCHLOTHEIM, 1813) (III. tábla 4-6.) 1880 Rhynchonella variabilis SCHLOTHEIM - CANAVARI: p. 357, pl. 4, fig. 12. ? 1886 Rhynchonella variabilis SCHLOTHEIM - ROTHPLETZ: p. 143, pl. 8, figs. 56-64, 69-74. 1889 Rhynchonella variabilis SCHLOTHEIM - GEYER: p. 36, pl. 4, figs. 16-22, pl. 5, figs. 1-5, 7-13. ? 1889 Rhynchonella variabilis SCHLOTHEIM var. rimata n. var. - GEYER: p. 36, pl. 5, fig. 6. 1898 Rhynchonella variabilis SCHLOTHEIM - BÖSE: p. 180, pl. 13, figs. 17-19. 1900 Rhynchonella variabilis SCHLOTHEIM - BÖSE & SCHLOSSER: p. 191, pl. 18, figs. 7-8. ? 1900 Rhynchonella variabilis SCHLOTHEIM var. rimata GEYER - BÖSE & SCHLOSSER: p. 192, pl. 18, fig. 5. 1943 Rhynchonella variabilis SCHLOTHEIM - VÍGH G.: p. 40, pl. 2, figs. 4-6. 2003b Rhynchonella" ex. gr. variabilis (SCHLOTHEIM) - SIBLÍK: pl. 1, fig. 6. non: 1880 Rhynchonella variabilis SCHLOTHEIM - CANAVARI: p. 357, pi. 4, fig. 11. Anyag: Póckő, Pisznicei Mészkő (1); Kisgerecse, Pisznicei Mészkő (1); Vöröshídi-kőfej­tő, Pisznicei Mészkő (1). Méretek: Az ábrázolt töredékes példány (Vöröshídi-kőfejtő, 44. réteg) méretei a követ­kezők: hosszúság (mm): ~ 14,0 szélesség (mm): ~ 17,0 vastagság (mm): 10,5 Külső morfológia: Közepes méretű, háromszög körvonalú forma. A mellső peremnél erősen lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 90°. Bár a példány mellső része töredékes, mégis megállapítható, hogy a szélesség nagyobb a hosszúságnál, míg a vastagság a széles­ségnek körülbelül 5/8-a. Bikonvex forma, a két teknő azonos mértékben domború. A leg­nagyobb szélesség a mellső peremtől számított 1/3 hosszúságnál, míg a legnagyobb vastag­ság a hosszúság felénél található. A csőr kis méretű, és erősen begörbülő. Nagyon gyenge csőrélek észlelhetők, melyek között kapilláció díszíti a teknő felszínét. Az oldalsó komisz­szúra egyenes, majd a mellső perem közelében zegzugos lefutásúvá válik. A mellső komisz­szúra uniplikált és zegzugos lefutású. A komisszura beöblösödése széles, magas és trapéz alakú. Mindkét teknő bordázott (9-10). A bordák lekerekített háromszög keresztmetszetű­ek, és csak gyengén emelkednek ki a teknők felszínéből. A búbtól kiindulva egyenesen, el­ágazás nélkül futnak a mellső peremig. Megjegyzések: A vizsgált faj csak néhány lelőhelyen fordult elő egy-egy példányban. A Dunántúli-középhegységben korábban a szinemuri és a pliensbachi lelőhelyeken jelezte az előfordulását VÖRÖS (1997). A tatai Kálvária-dombról KOCH (1909) és VÍGH G. in FÜLÖP (1975) egyaránt említette. ORMÓS (1937) ábrázolás nélkül ismertette a fajt a bakonyi Kék­hegyről, VÍGH GY. (1913) pedig a Pilisből. Az utóbbi szerző ábrázolás nélkül, egyetlen példány alapján írta le a fajon belül a complanata változatot, ami kissé laposabb, és a homlokpereme eltérő kifejlődésű. CANAVARI (1880) egyik példánya (pl. 4, fig. 11.) teljesen sima (var. laevis), így ez egyértelműen különbözik a vizsgált példányoktól, és inkább Apringia jellegű vonásokat

Next

/
Thumbnails
Contents