Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

dát említ, míg itt mindkét példánynál csak 9-10 borda figyelhető meg. Itt nincsenek olyan sűrű növekedési vonalak, mint amit ORMÓS (1937) talált. Elterjedés: A C. aff. planifrons eddig csak a magyarországi hettangi képződményekből került elő. Cirpa subcostellata (GEMMELLARO, 1878) (III. tábla 1-3.) 1878 Rhynchonella subcostellata n. sp. - GEMMELLARO: p. 422, pl. 31, figs. 75, 78. 1898 Rhynchonella subcostellata GEMMELLARO - BÖSE: p. 193, pl. 14, fig. 9. 1912 Rhynchonella subcostellata GEMMELLARO - HAAS, O.ip. 246, pi. 19, fig. 20. 1912 Rhynchonella subcostellata GEMMELLARO var. alpina n. var. - HAAS, O.: p. 247, pi. 19, fig. 21. 2003 Cirpa subcostellata (GEMMELLARO) - VÖRÖS et al.: p. 71, pl. 6, figs. 21-23. Anyag: Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (1); Kisgerecse, Pisznicei Mészkő (1). Méretek: Az ábrázolt példány (Márkó, 5. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 11,4 szélesség (mm): 13,1 vastagság (mm): 5,2 Külső morfológia: Viszonylag kis méretű, kerekded körvonalú forma. A mellső peremnél erősen lekerekített, az oldalsó peremeknél kissé szögletes. A búb nyílásszöge körülbelül 115°. A szélesség nagyobb a hosszúságnál, míg a vastagság az előző értékeknek a felét sem éri el (nagyon lapos példányok). Bikonvex forma, a pediculáris teknő erősebben domború, a brachiális teknő csaknem teljesen lapos. A legnagyobb szélesség és a legnagyobb vastagság egyaránt a hosszúság felénél található. A csőr kis méretű, enyhén begörbülő. Csőrélek és planareák nincsenek. Az oldalsó komisszura majdnem végig egyenes, csak a mellső perem közelében válik kissé hullámossá. A mellső komisszura uniplikált, enyhén hullámos lefutású. A komisszura beöblösödése a teljes szélesség felére terjed ki, magassága az ábrázolt példánynál minimális, enyhén ívelt lefutású. Mindkét teknő bordázott (1011). A bordák erősen lekerekített keresztmetszetűek, és alig emelkednek ki a teknők felszínéből. A búbtól kiindulva szétseprűződnek, néhány helyen kettéágaznak. Helyenként új bordák közbeékelődése is megfigyelhető. Megjegyzések: A vizsgált fajt a bakonyi késő-szinemuriból és a domériból említette VÖRÖS (1982, 1997), de ismert a Gerecse és a Pilis szinemuri képződményeiből is. A kisgerecsei példányon az uniplikáció nagyon markáns. Az ábrázolt márkói brachiopodán viszont enyhébben ívelődik a mellső perem, ez hasonlít jobban GEMMELLARO (1878) és BÖSE (1898) ábráihoz. BÖSE példánya erősebben domború, mint a magyarországi anyag. HAAS, O. (1912) R. subcostellata alpina alfaja nem különbözik lényegesen a tipikus subcostellata példányoktól, mindössze kissé nagyobb termetű, és erősebben domború. VÖRÖS et al. (2003) aszimmetrikus uniplikációval rendelkező, helyenként kettéágazó bordákat mutató példányokat találtak Schafberg környékén, melyeknél a két teknő domborúsága azonos (szemben a magyarországi anyaggal). Elterjedés: A C. subcostellata a szinemuri és a pliensbachi emeletekre jellemző. Előfordulását az Északi Mészkőalpokból (Schafberg), a Déli-Alpokból (Trento-platform), Szicíliából (Bellampo) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony, Gerecse, Pilis) említették.