Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 26. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája I. Diverzitás, rétegtani elterjedés, paleoökológia, paleobiogeográfia, faunafejlődés (Zirc, 2002)

Faunafejlődés

ja található a Bucklandi Zónában, míg az Obtusum Zónában 2 faj fordul elő. A nemzetséget AGER és társai (1972) a felső-hettangitól jelölik. A Pisirhynchia 2 fajjal van jelen a Bucklandi Zónában és a Semicostatum Zónában, és 1 fajjal az Obtusum Zónában. A nemzetséget AGER és társai (1972) a hettangi közepétől a pliensbachi végéig ábrázolják. Az Apringia nemzetség ugyanazzal az 1 fajjal fordul elő a Bucklandi, a Semicostatum és az Obtusum Zónában. AGER és társai (1972) csak a pliensbachi közepétől említik, tehát ennek a nemzetségnek is jóval korábbra kell helyezni a kialakulását a bakonyi és a gerecsei adatok alapján. A Homoeorhynchia és a Piarorhynchia nemzetségeknek l-l faja fordul elő a Bucklandi Zónában. AGER és társai (1972) mindkét nemzetséget már a hettangiból említik. Spiriferinida Eddig csak egyetlen spiriferinida nemzetség került elő a középhegységi hettangiból. A ROUSSELLE (1977) által leírt Liospiriferina két különböző fajjal van jelen a Kardosréti Mészkőben, illetve a tatai Kálvária-dombon. A Bucklandi Zónában kiemelkedően magas a Liospiriferina nemzetséghez tartozó fajok száma (14). Gyakoriak maradnak a Semicostatum Zóna (4 faj) és az Obtusum Zóna (7 faj) rétegeiben is. A spiriferinidák közé tartozó másik két nemzetség (Callospiriferina, Dispiriferina) az általam vizsgált anyagban csak a Bucklandi Zónából került elő, mindkettő l-l fajjal. A Spiriferina nemzetség egyetlen fajának egyetlen példánya a bizonytalan korú sümegi lelőhelyen került elő. Terebratulida A rhynchonellidákhoz hasonlóan néhány taxon itt is megjelent már a hettangiban. A Lobothyris nemzetség a Kardosréti Mészkő leggyakoribb faunaeleme 5 fajjal. Ugyanakkor a tatai Kálvária-dombon a nemzetségnek csak egy fajra meghatározhatatlan példánya került elő. A Bucklandi Zónában sokkal kisebb példányszámban, de még mindig 3 fajjal van jelen a Lobothyris. A Semicostatum és az Obtusum Zónából viszont eddig még nem került elő egyetlen példánya sem. A felső-triászból leírt Pseudorhaetina (STANLEY és társai, 1994; SANDY, 1998) belső morfológiája nagyon hasonlít a Lobothyris-hez, így esetleg ez jöhet szóba, amikor a lehetséges triász elődöket keressük. A Zeilleria nemzetség két meghatározható fajjal, és néhány fajra meg nem határozott példánnyal van jelen a hettangi képződményekben. Ez a nemzetség a triász túlélőkhöz tartozik, példányai gyakran megtalálhatók a rhaeti képződményekben is (PEARSON, 1977; PATRULIUS, 1996). A Zeilleria Magyarországon is ismert a Borzavár melletti korallos rhaeti mészkőből (MICHALIK és társai, 1991). A hettangi után a Bucklandi Zónában nagyon gyakorivá válik ez a nemzetség, hiszen 9 különböző faja fordul elő ebben a zónában. A jóval kisebb mennyiségben begyűjtött Semicostatum és Obtusum Zóna anyagában is megtalálható a Zeilleria 1 illetve 2 fajjal. A Phymatothyris néhány fajra meghatározhatatlan példánya előkerült a Kardosréti Mészkőből és a Kálváriadombról egyaránt. Egy-egy fajjal előfordul a Bucklandi és a Semicostatum Zónában is, helyenként viszonylag nagy példányszámban. A Kálvária-domb liász összletének alsó 3 méteréből származó törmelékben találtam egy fajra meg nem határozható Bakonyithyris-t, ami azt jelzi, hogy esetleg ez a nemzetség is megjelent már a hettangiban. A Bucklandi és a Semicostatum Zónában viszont már egyértelműen előfordul a Bakonyithyris l-l fajjal. A Linguithyris 2 fajjal jelenik meg a Bucklandi Zónában, melyek közül az egyik faj megtalálható a Semicostatum és az Obtusum Zónában is. A Securina nemzetségnek egyetlen faja