Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)

ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A zengőlégy-fauna összetétele / Composition of the hoverfly fauna

következő: (1) Északi-Bakony: 312 faj (91,8%); (2) Balaton-felvidék: 270 faj (79,4%); (3) Keszthelyi-hegység: 246 faj (72,3%); (4) Bakonyalja: 227 faj (66,8%); (5) Déli-Bakony: 224 faj (65,9%); (6) Keleti-Bakony: 196 faj (57,6%). A zengőlégy-fauna összetétele A fauna összetétele több szempontból vizsgálható. Ide sorolhatjuk a faunának az előbbi fejezetben foglalt kistájankénti vizsgálatát is. Önként kínálkozó lehetőség a lárvák táplálkozásmódja szerinti csoportosítás, melyre a zengolegyek általános jellemzésénél térünk ki. Ugyancsak érdemes érinteni röviden a fauna minőségi és mennyiségi összetételére vonatkozó tapasztalatokat. A fauna minőségi összetétele A fauna minőségi összetételét gyakran a ritka fajok alapján szokták megítélni. A zoológusok véleménye azonban az esetek többségében eltér abban a kérdésben, hogy tulajdonképpen milyen taxonokra illik rá a „ritka" kifejezés. Abban általában egyetértés van, hogy a ritkaság megítélése nagyon viszonylagos. Kétségtelen, hogy a ritka fajok relatív gyakorisága huzamosabb időn keresztül általában alacsony. A tapasztalt gyűjtők azonban jól tudják, hogy a ritkának tartott állatok megfelelő helyen, a faj számára időről-időre, néha csak hosszú években, esetleg évtizedekben mérhető szünetet követően, kedvezővé váló környezeti tényezők hatására, nagyobb egyedszámban is megjelenhetnek. A ritka és gyakori (közönséges) taxonok között a kutatók általában több (rendszerint 5-7) fokozatot szoktak megkülönböztetni. Valamennyire is objektív módon 6. ábra: Magyarország UTM hálótérképe az összes zengőlégygyűjtő-hely 10 * 10 km-es négyzetek szerinti jelölésével