Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)

BEVEZETÉS / INTRODUKTION - A terület természeti földrajza / Geography of the region

1. ábra: A Bakony hagyományos természetföldrajzi felosztása és északnyugaton a Kisalföld határolja (1. ábra). A hegység természetföldrajzi tájfelosztása kisebb-nagyobb változásokon ment át az idők folyamán. A korábbi felosztások (BULLA 1962, PÉCSI - SOMOGYI 1967) újabb kutatási eredményekkel történt kiegészítése JUHÁSZ (1975) nevéhez fűződik. Újabban készült ún. ökológiai alapon történő felosztás is (DÉVAI et al. 1992), mely a hagyományostól elsősorban abban tér el, hogy a Balaton északi parti sávját, valamint a Tapolcai-medence nagy részét (a medencéből kiemelkedő bazalthegyek kivételével) a Balatonmedencéhez sorolja. Ennek alkalmazása különösen a vízhez kötődő állatok szempontjából lehet indokolt főleg akkor, ha egy csoport (pl. szitakötők) feldolgozása a Balaton-medence vonatkozásában történik meg. A helyzetet tovább bonyolítja és egyben nehezíti is az, hogy a természetföldrajzi tájbeosztástól (1. ábra) több ponton jelentősen eltér a növényföldrajzi, valamint az állatföldrajzi felosztás (4. ábra). A vizsgált terület zengolegy faunájának kialakulásában is nyilvánvalóan alapvetőek a természeti adottságok. A geológiai viszonyok mellett elsősorban a földrajzi fekvés, az ezzel összefüggő éghajlati sajátosságok, valamint a növénytakaró a legfontosabb elemek, melyek kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják a jelenlegi fauna minőségi és mennyiségi összetételét. A jelen kötetben a hegység természeti viszonyaival részletesen nem foglalkozunk, de a kissé módosított hagyományos felosztás alapján elkülönített kistájak szerint vizsgáljuk a zengolegy fauna összetételét.