Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS - A TIHANYI-FÉLSZIGET - A talajtani térképezés története

függőek. Góczán szerint ahol a bazalttufa-málladékhoz meszes poranyag keveredett, ott csernozjomok alakulhattak ki. Ahol a termőrétege meghaladja a 30 cm-t, ott mezőgazdasági művelés folyik. A talaj - a szerző megfigyelései szerint - tulajdonságait tekintve hasonlít a rendzinákhoz. Barna erdőtalajok Ramann-féle barna erdotalaj (barnaföld) A Szarkádi-völgyben található meg nagyobb kiterjedésben. Vastag humuszos szinttel, semleges kémhatással és kedvező mechanikai adottságokkal rendelkezik a művelés szempontjából. Karbonátmaradvanyos barna erdőtalaj A mindig lejtőn található, kis foltokban jelentkező talajtípus tulajdonképpen olyan erdőtalaj, amelyből még nem lúgozódott ki teljesen az eredeti mésztartalom. Kialakulási folyamatait tekintve úgy is keletkezhet, hogy az erodált hegytetőkön felszínre került meszes alapkőzet további lemosódása másodlagosan visszameszezi az alatta lévő erdőtalajokat. Dinamikáját tekintve azonban a szerző szerint inkább tartozik a csernozjomokhoz, mint az erdőtalajokhoz. Csernozjom barna erdőtalaj A félsziget talaj skáláját tekintve - a mezőgazdaság számára - ez a legértékesebb talajtípus. Legnagyobb kiterjedésben a Belső-tó Ny-i és a Szarkádi-völgy K-i részén található. Vastag, humuszos A szintje morzsás szerkezetű, jó vízgazdálkodású. Csernozjomok Kőzethatású mészlepedékes csernozjom Ennek a talajtípusnak két változatát írta le Góczán Tihanyban. A típusos a Rátai-csáva és a Gurbicza-tető közötti lejtőn glaciális mésztufa-málladékon, valamint a Belső-tó E-i partja feletti lejtőn alakult ki. A mészlepedékes erubáz csernozjom a Gödrös és a Diós-tető enyhén lejtős területein jött létre. Kialakulásának fő oka a szerző szerint a Bakonyból lefújó erős, száraz szél, amely megakadályozza az erdők kifejlődését. Réti csernozjom A félsziget tavai, illetve mélyedései körül az alacsony talajvízállású, keskeny sávokban, valamint a félsziget nyakán, hasonló adottságú területeken található ez a talajtípus. Réti talajok Csernozjom réti talaj A Sajkodi-öböl és a Külső-tó körüli magasabb térszíneken keletkezett a lecsapolási és csatornázási munkálatok óta. Jellemző a C szintben a magas magnéziumtartalom, illetve ha lösszerű hordalékon keletkezett - a magas mésztartalom. Réti talaj Tihanyban a típusos, illetve a mélyben sós változatai fordulnak elő. Ez utóbbit TEÖREÖK és SARKADI (1949) találták meg kis foltokban a Külső-tó ÉK-i szegélyén, és már akkor is szikesnek térképezték. A félsziget nyakán és attól É-ra a homokos változat a legelterjedtebb. A Rátai-csáva területén keletkezett réti talajok a láptalajok rovására képződtek, és ugyanez történt a Külső-tó környékén is. Lápos réti talaj A réti talajtípusok közül a szerző ezt tartja a leggyakoribbnak Tihanyban. Nagyobb területeket a félsziget nyakán és a révtől ÉK-re fekvő laposabb területen borít. Általában kaszálóként hasznosul. Szántóföldi művelésre nem alkalmas a magas talajvízállás miatt, de szárazabb peremei zöldségtermesztésre megfelelőek.