Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS - A TIHANYI-FÉLSZIGET - Növényzet

A félsziget éghajlatának összefoglaló jellemzésére PÉCZELY (1970) munkájának eredményeit ismertetjük. A terület jellemzését a fontosabb éghajlati elemek átlagértékei szolgáltatják (1. táblázat). A felhőzet átlagos mennyiségét vizsgálva kitűnik, hogy a félsziget az ország derültebb középső tájai és a borultabb Ny-DNy-i területek közötti átmenetet képviseli. Jellegzetes helyi sajátosság (a Balaton É-i partvidékén Badacsonytól egészen Balatonfüredig kimutatható), hogy a nyári hónapokban és ősz elején a terület környezeténél derültebb. A jelenség okát az orografikus tényezők és a légáramlás együttesen szolgáltatja. A Tihanyi-félsziget parti sávjának hőmérséklet-járására a nem túl hideg tél és a mérsékelten meleg nyár jellemző. Legfőbb sajátosság a környezetéhez viszonyítva, hogy a tavasz és a nyárelő hűvösebb, az ősz pedig melegebb. A félsziget határozottan szegény csapadékban. Ez a tény a Bakony D-i oldala mögött húzódó száraz zónába való tartozás következménye. Tihany a Bakony és a Balaton-felvidék szél-, és egyben esőárnyékos sávjában helyezkedik el. Legcsapadékosabb hónap a május, a legkevesebb csapadék tél derekán és márciusban hullik. 1. táblázat: A Tihanyi-félsziget éghajlati normálértékei 1901-1950 között (PÉCZELY 1970) Hónap I. II. III. IV V VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi átlag 1. 70 63 56 55 51 49 43 42 45 58 71 76 57 2. -1,2 0,6 5.4 10,7 15,9 19,2 21,4 20,5 17,0 11,5 5,3 1,2 10,6 3. 80 75 72 69 72 69 66 68 74 79 80 81 74 4. 34 36 34 45 71 66 58 62 56 54 55 42 613* 1. felhőzet az égbolt %-ában, 2. léghőmérséklet °C-ban, 3. légnedvesség %-ban, 4. csapadék mm-ben, *éves csapadékmennyiség mm-ben A félszigeten kialakuló hőmérséklet-különbségek elsősorban éjszaka, a kisugárzás időszakában jelentkeznek. Legszélsőségesebb a hőmérséklet napi járása a Külső-tó zárt medencéjében, amely a félsziget belsejének legmélyebb része. Viszonylag nagy még a hőmérséklet napi ingadozása a Diósi-réten, amely a Külső-tó egyetlen keskeny nyílásának irányában fekszik, így beleesik az onnét éjszaka kiszivárgó és lefolyó hideg levegő útjába. A Külső-tó medencéje különösen kedvez a hideg légtó kialakulásának. A szerző szerint ennek jele a területen megtalálható szőrfű. A napi hőingadozás a Hármas-hegy tetején a legcsekélyebb. Csekély a napi hőmérséklet-változás a parti sávban, a Tihanyi-rév és Biológiai Intézet környékén is, ahol a tófelszín éjszakai lehűléseket mérsékelő hatása nyilvánul meg. Sajátságos hőmérsékleti viszonyokkal jellemezhető a Nyereg-hegy és a Csúcs-hegy D-i lejtőin lévő Levendulás, ahol a napi hőingadozás aránylag csekély, a lejtők éjszaka és nappal egyaránt melegek. Nappali meleg voltukat a kedvező kitettség folytán érvényesülő optimális besugárzás okozza, éjjel pedig a lejtőkről a hűvösebb levegő legördül a mélyebb területekre. Növényzet A Tihanyi-félsziget a pannóniai flóratartomány ősmátrai (Matricum) flóravidék balatoni (Balatonicum) flórajárásához tartozik (ZÓLYOMI 1981). A Balaton körüli területek növényzetének első részletes feldolgozása BORBÁS (1900) nevéhez fűződik, amiben a Tihanyi-félszigetre vonatkozó konkrét adat kevés. RÉDL (1942)