Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

KUTATÁSI MÓDSZEREK

Statisztikailag vizsgáltuk a szakadéktöbrök hosszabbik tengelyeinek szóródását. A legkisebb szóródás (S=0,67) a keskeny szakadéktöbröknél adódott. Ezt követte a széles szakadéktöbrök (S= 0,83), majd a körkörös szakadéktöbrök (S= 1,27) szóródása. A fenti eloszlások a következőképpen értelmezhetők. A kőzethatárhoz közelebb, ahol a karsztvíz áramlása horizontális, az áramlás elvileg bármilyen irányba végbemehet, ezért az áramlás során kialakuló üregek is változatos irányúak lesznek. A kőzethatártól távolabb az egyre inkább vertikális irányú áramlás a nummuliteszes mészkő törései mentén mehet végbe, tehát az üregirányokat ezen törésirányok jelölik ki. így a törésirányú üregkialakulás miatt az üregirányok sokkal kevésbé szóródhatnak. Laboratóriumi vizsgálatok Megvizsgáltuk a karsztos mélyedések növényzetén az árvízi tavakból keletkezett anyagot, ami kolloidnak bizonyult. Fürdőkádban modelleztük az árvízi tavak üledékképződését. Vizsgáltuk, hogy a medence vizében lebegő durvább anyag (hajszálak) és finomabb anyagok (hab) egyenletes, növekvő és változó sebességű vízszintsüllyedésnél milyen módon ülepednek le a medence oldalára és aljzatára. Elméleti módszerek A karsztos irodalomban jól ismert módszereket és törvényszerűségeket a hegység fedett karsztjára és karsztosodására alkalmaztuk. Ezek az alábbiak: - A kőzethatár szerepét a karsztosodásban JAKUCS (1956,1971a) vizsgálta. Mi bevezettük a rejtett kőzethatár fogalmát, amely a fedett karsztokon azon helyeknek felel meg, ahol a fedőüledék annyira kivékonyodik, hogy ott karsztosodás mehet végbe. - A mélységi lefejeződés fogalmát a karsztos irodalomba JAKUCS (1956,1968,1971a) vezette be. Bár a hegységben recens mélységi lefejeződési helyek nincsenek, a jelenlegi karsztosodás csak úgy értelmezhető egyes térszíneken (pl. Tési-fennsík), hogy azokon a mélységi lefejeződés korábban végbement. - A fedett karsztos mélyedések vizsgálata során figyelembe vettük a fedett karsztos formák már leírt típusait (QUINLAN 1972; JENNINGS 1975,1985; BULL 1977; BÁRÁNY-JAKUCS 1984). - A paleokarsztosodás és a recens karsztosodás vizsgálatánál figyelembe vettük a különböző kutatások során összegyűlt adatokat (SZABÓ 1956,1968; BALÁZS 1984; FORD 1995).