Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)
A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA
letti kőbányában), vagy elhelyezkedhet attól nagyobb mélységben. Az üregesedési zóna lehet kis vastagságú vagy függőleges irányban jelentősebb kiterjedésű. Utóbbi esetben üregesedéit és kevésbé vagy egyáltalán nem üregesedéit zónák váltakozhatnak. Ez visszavezethető a hordozó rög szakaszos kiemelkedésére vagy arra, hogy a karsztos kőzetet nem vagy kevésbé karsztosodó betelepülések szakítják meg. - Viszonylag jelentősebb üregesedés elsősorban a nummuliteszes mészkőben tapasztalható, különösen akkor, ha e kőzet fődolomiton települ. - A hegység látható, hozzáférhető karsztos formakincséhez az áramló karsztvíz üregei attól függően járulnak hozzá, hogy milyen módon érték el mai alakjukat. Ez lehet mennyezetbeszakadás (szakadéktöbrök képződnek) vagy felnyílás (maradványbarlangok). Szakadéktöbrök Főleg középső-eocén nummuliteszes mészkő (Szőci Formáció) felszíneken gyakoriak a néhány m-es, megnyúlt, de szabálytalan alaprajzú, sekély (gyakran csak néhány dm-es mélységű) mélyedések, a szakadéktöbrök. Elkülöníthető változataik a körkörös (33. kép), megnyúlt-széles és megnyúlt-keskeny szakadéktöbrök (34. kép). A körkörös szakadéktöbrök lankásabb oldalúak, kevésbé megnyúltak és határozottan lefolyástalanok. A széles és keskeny változatok meredek oldalúak. Utóbbiak lefolyástalan jellege kevésbé markáns. A szakadéktöbrök az áramló karsztvíz övében kialakult üregek mennyezeteinek beomlása során képződtek. E képződmények beszakadásos eredetét bizonyítja, hogy aljzatuk kibontása során az oldalfalaikon mennyezetmaradványok tárulnak fel. Aljzatuk kitöltését részben olyan lapos kőtömbök képezik, amelyek a beomlott mennyezetek maradványai. Továbbá az is, hogy e formák peremein jelenleg is omladozások nyomai figyelhetők meg. Számos helyen látható, hogy a völgyoldalak maradványbarlangjainak folytatásában a völgyperemen kívül szakadéktöbrök fordulnak elő. Ez csak úgy értelmezhető, hogy a felszín alatti üregek a völgyoldalakban a völgy által feltárulnak, míg a völgyperemeken túliak (vagy a völgyoldal alattiak folytatódásai) beomlással üreg jellegüket veszítik. A beszakadásos genetika mellett szól az is, hogy a szakadéktöbrök elrendeződése, morfológiája sok hasonlóságot mutat a Dohányos-hegy (Kab-hegy) mélyedéseivel. (Ezek bányavágatok mennyezetének beomlásával alakultak ki.) Az üregek - amelyek elpusztulásával kialakultak - oldódásos eredetűek. Ezt az alábbiak bizonyítják: - A szakadéktöbrök oldalfalaiban gyakoriak az oldódásos eredetű formák (pl. kürtőroncsok). - A szakadéktöbrök kisméretűek (néhány m hosszúságú, 1-2 dm, legfeljebb m-es mélységű és szélességű üregekből képződhettek), ugyanakkor egy-egy helyen nagy sűrűséggel fordulnak elő. Ezek a sajátosságok nem az eróziós üreggenetika mellett szólnak. Hasonlóképpen az sem, hogy a völgyek közötti térszíneken tetőhelyzetben találhatók. E formákhoz nem vezetnek eróziós eredetű medrek vagy völgyek. - Említettük, a szakadéktöbrök középső-eocén nummuliteszes mészkő térszínekre jellemzőek. Ha eróziós eredetűek lennének, egyes szakadéktöbrök az eocén mészkövet határoló triász karbonátos kőzetekre is átnyúlnának. Ugyanis eróziós kialakulás esetén nincs olyan ok, amely miatt a kialakulásukért felelős üregek kizárólag csak az eocén mészkőben képződnének. - A kitöltésük keverten kőtömbökből, talajból és áthalmozott löszből áll. Ennek mind a kifejlődése, mind az összetétele ugyancsak ellene szól az eróziós genetikának.
