Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

KUTATÁSI MÓDSZEREK

igazi és állefejeződésre különítjük. Igazi lefejeződés igazi kőzethatáron (a felszínen karsztosodó és nem karsztosodó vízzáró kőzet érintkezik) megy végbe. A völgy vízfolyásának a vizeit azon járatok vezetik el, amelyek az áramló karsztvíz övében alakultak ki. Allefejeződés rejtett kőzethatáron (a mészkő vízáteresztő fedőüledék alatt karsztosodik) játszódik le. Ekkor a felszíni vízfolyás vizét a völgytalpra felnyílott olyan kürtők vezetik el, amelyeket a fedőüledékeken átjutó, felszínről beszivárgott vizek hoznak létre (ld. alább). HEVESI (1980) szerint lefejeződés (a mi osztályozásunkban igazi lefejeződés), akkor alakulhat ki, ha a karsztvízszint süllyedése gyorsabb, mint a völgytalp mélyülése. A hegység völgyeinek völgytalpai többnyire a karsztvízszint felett függnek, ennek ellenére jelenlegi mélységi lefejeződés, ismereteink szerint nincs. Ezen ellentmondás feloldása véleményünk szerint úgy lehetséges, ha figyelembe vesszük az átöröklött völgy típusát, valamint az átöröklött völgy talpának és az üregesedéit zóna felső felületének magasságát (ez egybeesik adott helyen a valamikori legmagasabb karsztvízszint magasságával). E tekintetben az alábbi esetek különíthetők el: - A szín- vagy posztgenetikus völgyek átöröklődésének kezdetén a karsztvízszint a völgytalp magasságában húzódhat. A karsztvízszint gyorsabb süllyedése miatt az áramló karsztvíz üregei elvezető járattá alakulnak, a völgy vízfolyása lefejeződik (igazi lefejeződés). Igazi lefejeződés akkor alakulhat ki, ha a karsztvízszint a karsztosodás kezdetén a karbonátos kőzetfelszínhez közeli helyzetű és az epigenetikus völgy átöröklődése a felszínfejlődés korai szakaszában megtörténik. Ilyen geomorfológiai, hidrológiai helyzet a hegységben jelenleg nincs, de a jelenlegi karsztosodás kezdetén szigetszerűen több helyen is előfordult (pl. Tési-fennsík, Som-hegy, Hajag). A mélységi lefejeződés során kialakult völgytalpi víznyelők mára feltöltődve fosszilizálódtak. - A hegység posztgenetikus völgyeinél előfordulhat, hogy a völgyek még nem öröklődtek át, vagy csak részben, de a völgytalpakat utólagosan részben fedőüledékek bélelték ki. A völgy már nem, vagy csak kismértékben mélyül. A völgytalp nem éri el az áramló karsztvízöv üregesedési zónáját. A völgytalpon összegyűlő és azon lefolyó vizek karsztosodást indíthatnak el, ahol a fedőüledékek kivékonyodnak (kürtőképződés). A völgytalpszakaszok időszakos vagy állandó vízfolyásaiból a víz a kialakult fedett karsztos mélyedésekbe kerül (állefejeződés). E típusba tartoznak a hegység kifejlődő epigenetikus völgyei. - A pregenetikus völgyek kifejlődött változatai elérhették a hajdani karsztvíz üregeit. Ekkor a völgy oldalában utólagosan felnyílott üregek is előfordulhatnak. A völgytalpakon azonban nem alakultak ki lefejeződési helyek, ugyanis aktív időszakában a völgy gyors mélyülése következtében valószínűleg a potenciális elvezető járatok megsemmisültek (ld. alább), illetve akkorra, amire a mélységi lefejeződés kialakulhatott volna, a völgy vízfolyását már elveszítette. A vízelvezető formáknak az erózió általi lepusztítására említjük JASKÓ (1961) megfigyelését. Fenti szerző a Vörös János-sédnél figyelt meg a mederben olyan hasadékot, amely a vízfolyás vizét (50 l/p vízhozamnál) teljesen elvezette. E helyen a víznyelő felső mélyedés része lepusztult, vagy a meder mélyülése miatt ki sem alakulhatott. Alsó része, a vízelvezető járat igen, így a vízelvezetés is funkcionálhat többé-kevésbé. A lefejeződés azonban az ilyen helyeken elakad vagy visszafejlődik, miután felszíni mélyedés hiányában a vízfolyás vizének egy része a vízelvezetési helyen túljut. Valószínűleg a lefejeződés csak akkor teljesedhet ki, ha a felszíni mélyedés is kialakulhat. Ekkor ugyanis az elvezető járatba több víz juthat, az gyorsabban fejlődhet, ami miatt a felszíni mélyedés tovább nő. (A lefejeződés minden bizonnyal öngerjesztés során alakulhat ki). Ugyancsak elmarad a lefejeződés, ha az üregesedési zóna felszínközeli, de függőlegesen nem nagy kiterjedésű. (A karsztvízszint időszakonkénti gyorsabb süllyedése miatt nagyobb mélységben alakul ki újabb üregesedési