Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)
KUTATÁSI MÓDSZEREK
zóna, vagy folytonos kifejlődését vízzáró kőzet közbetelepülése akadályozza meg.) Ilyenkor a bemélyülő völgy az üregesedési zónát átharántolja. Az átöröklődés során egyre hosszabbodó mészköves völgytalpakon a lefejeződés elmaradásához számos más tényező is hozzájárulhat. így JASKÓ (1961) szerint a Cuhában, a Borzavári-patak torkolatáig még csak elszivárgás sincs, miután a vízfolyás a Zirci-medencéből hozott agyagos hordalékkal kibéleli völgytalpát. Ez az anyag vízzáró. Abban az esetben, ha az áramló karsztvízöv zónájába a völgytalp nem mélyült bele, a völgyoldalban az utólagosan felnyílott üregek hiányoznak. Előfordulhat, hogy az ilyen völgyek talpát utólagosan üledék bélelte ki. Ilyenkor e völgyek talpán is kialakulhatnak fedett karsztos formák. - A kifejlődött epigenetikus völgy aktív, a hordozó vagy a szomszédos rögök fedett térszíneiről jelentős mennyiségű vizet kap, átöröklődése korai (szingenetikus völgy). Főleg az epigenetikus-antecedens (kisebb részben az epigenetikus-regressziós) völgyekben vagy völgyszakaszokban, a vízfolyás intenzív mélyüléssel az áramló karsztvíz üregeit feltárja, elpusztítja. A völgy gyors mélyülése és így - mint fentebb is említettük - az üregek, járatok folyamatos felnyílása és elpusztulása miatt a vízfolyás nem fejeződhet le. A vízfolyás vize jelentős mértékben azonban elszivárog. Az elszivárgóit víz az üregesedést csak tovább növeli (ld. alább), ami a völgymélyülés intenzitását is tovább fokozza. A hegység völgyeinek különböző szakaszai az átöröklődés és így a karsztosodásuk szerint is eltéréseket mutathatnak. így a Hajag térségében pl. a Szilfakő-völgy felső része olyan kifejlődött nem aktív epigenetikus völgy, amely egyes részein üregeket tár fel. Alsó szakaszán, a Hárskúti-fennsík központi részén, a hordozó rög alacsonyabb helyzete miatt a mészkőbe átöröklődés kisebb mértékű volt, a völgytalp az üregesedési zónát nem érte el. Sőt, a völgyet laza fedőüledékek (főleg lösz) bélelték ki, illetve maradtak meg a völgytalpon. A völgy ezen utóbbi szakaszán kürtőképződésre visszavezethető recens karsztosodási helyek alakultak ki.