Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

KUTATÁSI MÓDSZEREK

A szakadéktöbrök feltárása során előbukkant mészkőfelületeken gazdag oldódásos (gömbüstös, kürtőroncsos) formakincset sikerült kimutatni. A kitöltésekből előkerülő kis méretű kőzettörmelékek üregmennyezet darabjainak tekinthetők. A mennyezetek csonkjai néhány helyen a szakadéktöbrök oldalában is előbukkantak. A feltárás során előkerült morfológiai adatok e képződmények beszakadásos eredetét bizonyítják. Az oldásos formakincs a mészkő felszínétől (ami egybeesik a jelenlegi felszínnel) néhány dm-es mélységben helyezkedik el. Ebből következtettünk arra, hogy az üregesedés a mészkőfelszín közelében történt, és így az áramló karsztvíz övének hajdani karsztvízszintje a jelenlegi felszín közelében (esetleg a felszín fölött) húzódott. Egyes tetőhelyzetű kürtőkben, valamint egyes barlangok kürtőiben (M-7 jelű barlang) talált kavicsok azt bizonyítják, hogy az üregesedés idején a karszt fedett volt. Mérések A vizsgálatok kiterjedtek a tömegmozgások és a bezáró kőzetek földtani jellemzőinek mérésére, majd utóbbi esetben ezek statisztikai feldolgozására. Tömegmozgások A fedőüledékek tömegmozgásainak mérésére a Hárskúti-fennsík központi részén néhány karsztos mélyedés oldalába cöveksorokat telepítettünk mintegy 30 cm-es mélységbe. A cöveksorok cövekéinek elmozdulását külső cövekekhez képest mértük. Ujramérés alkalmával a két külső cövek közti irányt tachiméterrel állítottuk be. Adott cövek elmozdulását megkaptuk, ha a mérőléc - amelyet a cöveksor valamely cövekénél a kitűzött irányra helyeztünk - és a cövek távolságát megmértük. A méréseket pl. a G-5/a jelű karsztos objektumnál már több mint 10 éve végezzük. (Az újramérések évente két alkalommal, hozzávetőlegesen az év ugyanazon időszakában történnek.) Az elmozdulások néhány helyen az 1-2 cm/év sebességet is elérték. Néhány karsztos mélyedés (Gy-3 és Gy-9 jelű) fáinak egymáshoz viszonyított távolságának újramérésével is adatokat kívántunk kapni a tömegmozgások jelenlétére és sebességére. A megismételt mérések azt jelezték, hogy a fák távolsága nem változott. Ezen mélyedéseknél erőteljes feltöltődés volt tapasztalható, így arra következtettünk, hogy a feltöltődés eredményeként a fedett karsztos mélyedések anyagforgalma megváltozik, ill. az anyagbeszállítás üteme fokozatosan csökken. A kürtők és a bezáró kőzet térbeli helyzetének összehasonlító vizsgálata E vizsgálatok során a felszíni karsztos mélyedések kürtőinek (vízelvezető járat) és a bezáró kőzetekben kialakult szerkezetek térbeli helyzetét vetettük össze. A függőleges helyzetű kürtőknél a bezáró kőzet rétegeinek dőlése 10-20°-nál kisebbnek adódott. Ezen kürtők törések metsződésénél alakultak ki. Akkor, ha egymás közelében több metsződési hely fordult elő, egymáshoz közeli kürtők képződtek. 10-20°-nál nagyobb rétegdőlések esetén a kürtő térbeli helyzete megegyezett a réteg térbeli helyzetével és kialakulása réteglap mentén történt. Nagyobb dőlésű rétegek esetén akkor, ha a kőzet kellően töredezett, a kürtő összetett lesz. Egymásba kapcsolódó ferde (réteglap mentén kialakult) és függőleges (törések mentén képződött) helyzetű kürtőrészek alkotják az összetett kürtőt.