Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

KUTATÁSI MÓDSZEREK

- a völgytalpon a fedőüledékekbe mélyített - kút adatainak felhasználásával. Megállapítot­tuk, hogy a völgy a kúpsorok közeit kitöltő fedőüledékben képződött. Oldalában a kúpok kezdeti kitakaródása figyelhető meg a Csatkai Kavics Formáció kőzetanyaga alól, tehát a völgyoldalakat exhumálódó kúpok oldallejtői alkotják. Az Ördög-árok barlangjait a meder hosszszelvényén ábrázoltuk. A szelvényről leolvas­ható a barlangok jelentős szóródása, ami kizárja ezek forrásbarlang eredetét. Megállapít­ható az is, hogy a barlangok szóródása a völgy felső végétől az alsó vége felé növekszik. Ez csak úgy magyarázható, ha a korábban kialakult alsóbb völgyszakaszok a kisebb tengerszint feletti magasságokban kialakult üregeket is feltárták. Fúrások A Mester-Hajag területén a G-6/b jelű karsztos objektum környékén és a Homód-árok környéki karsztos térszínrészlet területén motoros csigafúróval fúrtuk meg a fedőüledéke­ket. A fúrások száma meghaladta a százat, a fúráshelyek gyakran néhány m-re estek egy­mástól. A fúrásadatok és az ezek felhasználásával készült fekütérképek alapján a követke­ző eredmények adódtak. - Egyes fúrólyukakban (pl. a G-6/b. jelű karsztos objektum környezetében) víz jelent meg az ott előforduló agyagbetelepülések miatt. Ez a fedőüledékekben a víz tartós jelenlé­tére utal. Ebből következtetni lehetett arra, hogy a fedett karsztos kürtőkben az oldódás csapadékmentes időszakban is lejátszódhat (rejtett működés). - A karsztos mélyedések ott helyezkednek el, ahol a fedőüledékek kivékonyodnak (rej­tett kőzethatár). - A fedőüledékek alatt, az eltemetett kúpokon a jelenleg aktív, kitöltetlen karsztos mé­lyedéseknél magasabb helyzetben, kitöltött, fosszilis felszíni karsztos formák mutathatók ki. Ez a karsztosodási helyek eltolódását, vándorlását jelzi. - A fedőüledékek összetétele a jelenleg karsztosodó térszíneken a kúpos formakincs ki­alakulása után lejátszódó, de a jelenleginél idősebb karsztosodásra utal. - A karsztosodási helyek eltolódása, valamint a tartós karsztosodás az egyenetlen karsz­tos fekün, a fedőüledékeknek a mélységi anyagelszállítódását eredményezi. Ez olyan fedő­üledék-foltok kialakulásával jár, amelyek felszíne lefolyástalan (depressziók képződése). - A fedőüledékekből előkerülő szenesedéit összletek a fosszilizálódáshoz szolgáltattak további adatokat. Kutatógödrök Kutatógödröket alakítottunk ki - a Cholnoky J. Karszt és Barlangkutató Egyesület tagjai és földrajz szakos hallgatók segítségével - karsztos mélyedésekben (Gy-9, Hu-1, Hu-7, G-6/b, G-10, G-12, G-14 jelű karsztos mélyedésekben, a Mester-Hajag területén több helyen, a Homód-árok karsztos térszínrészletének három dagonyájában, és a Dörgő-hegy néhány szakadéktöbrében. A karsztos mélyedések kitöltő üledékeinek feltárásával megismerhettük a fosszi­lizálódást kísérő üledékképződést, az üledékek települési módját (pl. az összletek fel­felé egyre kisebb dőlésszögűek, helyenként lencsés betelepülésekkel), az üledékszerke­zetet (pl. laminitet), az üledékfajtákat (növényhulladékos összlet, faszenes összlet, limonitkonkréciók). Feltártuk az egyik karsztos objektum (Gy-9 jelű) oldalában elhe­lyezkedő néhány görbült fa gyökérzetét. Kiderült, hogy a gyökérzet erőteljesen átala­kult, alkalmazkodva a tömegmozgás során fellépő igénybevételhez.

Next

/
Thumbnails
Contents