Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus

Törmelékében csigaoolit, krinoideás mészkő és kagylók lenyomatait, köbeiéit tartalmazó mészkő dúsul. Legfelső szakaszát krinoidea-pátos, világosszürke, néhol fehér mészkő alkotja, amelyre az Aszófői Dolomit települ. Vastagsága 180 m-re becsülhető. Anisusi sekélytengeri karbonátok („Megyehegyi Csoport") Aszófői Dolomit Formáció Vékonypados vagy vékonyrétegzett, egyes szakaszokon lemezes rétegzettségű kőzet. Madárszemes szerkezetű, kalcitpettyes változata gyakori. Néhány feltárásban előfordul az Aszófői Dolomit ún. rauhwacke típusú kifejlődése is. Genetikája valószínűleg hasonló az alpi triászból „cargneule" (ang. cellular dolomite) néven leírt kőzettípuséhoz. Általában mészkőből (70%), kissé dolomitos (20%), néha gipsztartalmú mészkőből keletkezik, de kialakulhat meszes dolomitból, autigén vagy tektonikus dolomit-mészkőbreccsából is. Szulfáttartalmú vizek hatására egyrészt a dolomit kioldódik, másrészt dedolomitosodás is történik. Gyakori képződmény feltolódási zónákban, szulfáttartalmú rétegek közelében. Rauhwacke jellegű és „normál" rétegek váltakozása alapján az is feltételezhető, hogy ún. hidraulikus töredezés történik, vagyis a repedésekbe nyomás alatt álló oldatok hatolnak be és ez okoz breccsásodást, aminek főleg a mészkőnél ridegebb dolomit van kitéve. Tótvázsony környékén közel 5 km átmérőjű, széles félkörívben, valamint a Csopaki Márgánál már említett két antiklinális területén nyomozható. Elterjedési területére jellemző az utólagos - elsősorban szerkezeti okból bekövetkezett - porlódás, murvásodás. Vastagsága - az átlagos, kb. 30-35°-os dőlés, és pasztájának kb. 300 m széles felszíni elterjedése alapján - mintegy 150-200 m lehet, ami nagyjából megfelel LÓCZY (1913) adatainak. Iszkahegyi Mészkő Formáció Tótvázsonytól Balatoncsicsóig a formáció tipikus kifejlődései mind megtalálhatók. Legjellegzetesebb változata a szürke, barnásszürke, lemezesen rétegzett, bitumenes, sok bioturbációs nyomot, féregjáratot tartalmazó mészkő. A formáció alsó szakasza helyenként dolomit- és mészkőrétegek váltakozásából áll. Felső szakasza Tótvázsonytól Ny-ra tanulmányozható, ahol a vékonylemezes, dolomitos, márgás mészkő fölött már a Megyehegyi Dolomit alsó rétegei következnek. Balatonhenye és Balatoncsicsó környékén azonban a formáció középső és felső szakaszának kifejlődése némileg eltérő a megszokottól. A térképezési terület határában lévő balatonhenyei kőbányában az Iszkahegyi Mészkő lokális kifejlődésű, enyhén zöldes árnyalatú, vastagpados változatát fejtették. A formációnak ez a változata a térképezett területen is előfordul. A formáció számított vastagsága Barnag és Tótvázsony között kb. 200 m lehet. Ez némileg elmarad a LÓCZY (1913) és SZABÓ (1978) által megadott 250 m átlagos vastagságtól. Megyehegyi Dolomit Formáció Az eddig ismertetett litosztratigráfiai egységektől eltérően a Megyehegyi Dolomit helyi megjelenése erősen különbözik a Balaton-felvidék más területein megszokottól. A Litéri-vonaltól északra lévő pikkelyben a Megyehegyi Dolomit nagyságrenddel