Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus

vékonyabb, mint a déli pikkely jelentős részén, amint azt már LÓCZY (1913) is megállapította. Balatoncsicsó és Balatonhenye környékén a dolomit annyira elvékonyodik, hogy helyenként mindössze néhány méter széles sávban nyomozható az Iszkahegyi Mészkő és a Felsőörsi Mészkő között. A terület egészére jellemző a biodetrituszos, biogén törmeléket kőzetalkotó mennyiségben tartalmazó, többnyire bitumenes kifejlődése. A Tótvázsonytól mintegy 2,5 km-re Ny-ra található felhagyott fejtő dolomitjában a krinoidea töredékek mellett dasycladaceák fordulnak elő nagy mennyiségben: Physoporella pauciforata undulata, Ph. pauciforata és Oligoporella sp. (det. PIROS O.). A bányában a formációnak egy különleges, máshonnan eddig nem ismert, fekete kavicsos, szinszediment breccsás fáciese fordul elő (VIII. tábla). A Megyehegyi Dolomit vastagsága a Balatoncsicsó-Balatonhenye környéki minimális 10 m körüli értékről Tótvázsonyig kb. 100-150 m-re nő meg. Tagyoni Mészkő Formáció A Tagyoni Mészkő Formáció fehér, világosszürke, világosbarna, pados, nagy tisztaságú kalciumkarbonátból álló, sok bioklasztot, algát tartalmazó kőzet. A Tagyoni Mészkő platform karbonátja heteropikusan helyettesítheti a Megyehegyi Dolomit felső részét, illetve a teljes Felsőörsi Mészkő Formációt a Litéri-vonaltól D-re, a Balatoncsicsó Bcs.3. és az Óbudavár Ob.l. fúrások rétegsora alapján. A Litéri-vonaltól É-ra mélyült tótvázsonyi Tv.l. fúrás eredeti dokumentációját átértékelve, ebbe a formációba soroljuk azt a mintegy 30 m vastag mészkövet, ami ORAVECZ (1977) eredeti leírása szerint sárga, szürkéssárga, világossárga színű, jól rétegzett, pados, több szintben 5-40 cm vastag ooidos, onkoidos betelepüléssel. Ezek a kőzettani jellegek ugyanis ellentmondanak az eredeti, „campili mészkőbe" (Iszkahegyi Formáció) történő besorolásnak. A Tv.l. fúrás átértékelt rétegsorában (13. ábra) a Tagyoni Mészkő feküje a Megyehegyi Dolomit, fedője - rendhagyó módon - a Felsőörsi Mészkő. A formáció elterjedése a Litéri-vonaltól északra lévő pikkelyben lényegesen korlátozottabb lehet, mint a déliben. Vastagsága a balatoncsicsói Bcs.3. fúrásban a szakaszos magminták alapján 50-100 m közöttire tehető. A Tagyoni Mészkő Formáció kora foraminiferák alapján pelsoi—illyr (ORAVECZNÉ SCHEFFER 1980,1987). Felső-anisusi-alsó-karni pelágikus medencefáciesű karbonátok csoportja („Buchensteini Csoport") Felsőörsi Mészkő Formáció A tárgyalt területen belül a Litéri-vonaltól E-ra lévő pasztában fordul elő a Balaton-felvidéki anisusi medencefácies, míg a vonaltól D-re a Tagyoni Mészkő platform karbonátja helyettesíti heteropikusan. A Balaton-felvidéki térképezés eredményeként BUDAI (1992a,b) az alábbi három tagozatra osztotta a Felsőörsi Formációt: 1. Forráshegyi Tagozat: pados, vastagpados, gumós, tűzköves mészkő. 2. Horoghegyi Tagozat: brachiopodás-krinoideás, rosszul rétegzett mészkő, márgás mészkő. 3. Bocsári Tagozat: vékonyréteges, szürke, bitumenes mészkő, mészmárga.