Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

ZÁNKA ÉS A PÉCSELYI-MEDENCE KÖZÖTTI TERÜLET - TEKTONIKA

Ugyancsak nagy amplitúdójú vető nyomozható a Keresztfa-tető ÉNy-i lábánál, ahol a felső-karni Sándorhegyi Mészkő meredeken álló rétegei érintkeznek az anisusi-ladin rétegsorral (11. ábra, III. szelvény), és a középső-triász vonulatba D felé mélyen benyúló keskeny árkot a Veszprémi Márga tölti ki a Vászoly Vszt.l. és a V.3. fúrás tanúsága szerint. Az előzőhöz hasonló némiképp az az öblözet, amely a Sági-erdő keleti részén rajzolódik ki. A Bere-ároktól nyugatra vörös mészkő anyagú kavicsok ágyazódnak a szarmata mészkőbe, jóllehet a környéken mindenhol Megyehegyi Dolomit alkotja a felszínre bukkanó alaphegységet. A Balatonakaii Bakt.l. fúrás valóban igazolta a pleisztocén hordalékkúp alatt a Buchensteini Formáció jelenlétét az azzal tektonikusán érintkező Megyehegyi Dolomit fedőjében. Ez a szerkezetileg preformált mélyedés a szarmata üledékgyűjtőnek egy viszonylag elzárt öble lehetett, amire a mészkő bitumenes jellege is utal. Ez a terület a Balázs-tetői horizontális vető csapásába esik, ami alapján valószínűsíthető a mozgás szarmata előtti kora (vö. MÉSZÁROS 1983b). A Balázs-tető jobbos mozgását egyébként megerősítik a hegy DNy-i lábánál lévő murvabányában végzett mikrotektonikai megfigyelések is (DUDKO szóbeli közlése), ahol a Megyehegyi Dolomit tektonikusán érintkezik a Buchensteini Formáció ammonitesszel igazolt alsó szakaszával (VII. tábla, 4. ábra). A Balázs-tető szarmata oldaleltolódását követően posztpannon emelkedése valószínűsíthető. Emellett néhány közvetett térképezési és közvetlen fúrási megfigyelés szól: 1. A Balázs-tető DNy-i oldalát mély, töréses eredetű völgyek tagolják, ezek környékét sűrű törmelékben mészkő- és dolomitanyagú vetőbreccsa és porlott dolomit borítja: a tagolt domborzatot és a puha vetőanyagot a pannóniai abráziónak le kellett volna tarolnia. 2. Egyedül a Balázs-tetőn nem sikerült megtalálni a pannóniai abráziós kavicsot, amely végig nyomozható a környező hegyek déli oldalában. 3. A Balázs-tető déli előterében mélyült Bak.39. fúrásban a pannóniai rétegek dőlése 6065°-os volt (CSILLAG 1979, p. 72), ami alapján arra következtethetünk, hogy az eredetileg szintesen lerakódott rétegsort a hegység emelkedése „húzta magával".