Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)
A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN
A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET (Csillag Gábor) Bevezetés A Balaton-felvidék következőkben bemutatásra kerülő területén 1984-86-ban folytak a terepi felvételi munkák és a térképező fúrások is ebben az időszakban mélyültek. 1991-ben lezárt doktori disszertációmban már felhasználhattam a Balaton-felvidék földtani térképezésének eredményeit is a terület képződményeinek, fejlődéstörténetének ismertetése során. Az azóta eltelt időszak alatt azonban számos új eredmény született, ami szükségessé tette az eredeti tanulmány átdolgozását. A Tótvázsony és Balatoncsicsó közötti terület bemutatását a karni rétegtan és ősföldrajz „túlsúlya" jellemzi, ami részben a területen előforduló képződmények arányaiból, feltártságuk különbségeiből, eltérő helyi jelentőségükből következik. A térképezés során kialakult munkamegosztásból következően elsősorban a felső-triász képződményekkel foglalkoztam a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék területén 1983-90 között, ezek litosztratigráfiai, ősföldrajzi feldolgozása volt a feladatom. E munka eredményeinek bemutatása volt elsődleges célom a doktori disszertációmban is. Földrajzi áttekintés A vizsgált terület a Balaton-felvidék középső részén belül a Pécsely-Balatonszőlősi-medence egy részét, a Balatoncsicsói-medencét és a Nagyvázsonyi-fennsík DK-i részét foglalja magába (12. ábra). A fennsík területének főleg É-i részén szántók vannak, a déli medencék fölötti területen erdőket találunk, amelyeket kisebb-nagyobb, legeltetésre alkalmas rétek választanak el egymástól. A fennsíkokról a medencékre leereszkedő délies kitettségű lejtőkön szőlőművelés folyik. A medencék területén ismét szántók, a legmélyebb részeken vizenyős rétek terülnek el. A régóta lakott terület falvainak lakossága magyar és német származású. Ez korábban a falvak nevében is kifejeződött, hiszen a mai Barnag az egykori Német- és Magyarbarnag községből alakult ki. A vidék sokáig nem részesült a Balaton-part nagy idegenforgalmi fellendüléséből, csökkenő lakosságú, elöregedő falvak voltak itt. Ma már ez megváltozott, részben a szintén fellendülő Nagyvázsony, részben a falusi házakat nyaralónak megvásároló „idegenek" és részben talán a valamelyest megjavult úthálózat hatására. Ennek haszna a földtani megismerés szempontjából számos házalap, meszesgödör, csatornafektetés stb. által feltárt szelvény. Regionális földtan, rétegtan A terület földtani felépítését a Bakony és azon belül a Balaton-felvidék egyik legfontosabb tektonikai eleme a Litéri-feltolódás határozza meg. Az ÉK-DNy-i csapású hosszanti szerkezet ÉNy-i oldalán kb. 1500-1600 m szélesen nyomozható egy középsőtriász képződményekből álló szinklinális-antiklinális sor, amely a déli pikkely Fődolomit magvú szinklinálisára tolódott fel. A déli szinklinális két szárnyát nagy vastagságú márgaösszlet (Veszprémi Márga Formáció) és közvetlen fedője (Sándorhegyi Formáció) alkotja. A környezetéből kiemelkedő dolomit térszínt É-ról a Nagyvázsonyi-fennsík, D-ről a
