Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

ZÁNKA ÉS A PÉCSELYI-MEDENCE KÖZÖTTI TERÜLET - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus

A Füredi és a Buchensteini Formációk között jellegzetes határképződmény figyelhető meg a pécselyi Meggy-hegy déli oldalában, ahol a hegy gerincét alkotó Füredi Mészkő észak felé dőlő padjai alatt először világosszürke, mészkőgumós, konkréciós szerkezetű mészmárga, illetve márgás mészkő törmeléke jelenik meg a szőlőben, és a fekü felé haladva csak ez után bukkan elő a Buchensteini Formációra jellemző tufa és tűzköves mészkő. Ez a jellegzetes képződmény a LACZKÓ-féle sólyi márga (1911, pp. 60-61), amely itt - és az irodalmi adatok szerint a Balaton-felvidék más területein is - jellegzetes cephalopoda-együttest tartalmaz (VII. tábla). LACZKÓ ezt a litofáciest jól követhető határképződménynek tartotta a „tridentinus és a füredi mész között", ami indokolttá tenné önálló litosztratigráfiai egységként történő elkülönítését. A térképezési program során azonban bebizonyosodott, hogy ez a jellegzetes szerkezetű litofácies nem kötődik a két formáció közötti pozícióhoz, hanem a Buchensteini Formáció felső részétől kezdve a Füredi Mészkő fedőjéig bárhol előfordulhat (BUDAI 1993). A Füredi Mészkőből az alábbi ősmaradványok kerültek elő a pécselyi Meggy-hegyről (DOSZTÁLY et al. 1989, BUDAI-DOSZTÁLY 1990, valamint KOVÁCS et al. 1991): - ammonites: Frankites sp., Dittmarites sp. aff. rueppeli, Neoprotrachyceras sp.; - radiolaria: Paleosaturnalis triassicus, Praeorbiculiformella vulgaris, Tetraporobranchia haeckeli; - conodonta: Gondolella polygnathiformis, G. foliata foliata, G. foliata inclinata, Gladigondolella tethydis, Gl. malayensis malayensis. Karni pelágikus sziliciklasztos medenceüledékek csoportja („Cassiani Csoport") A Budaörsi-platform progradációjával már a ladin során megkezdődött a nyílttengeri medence beszűkülése (BUDAI-HAAS 1997), majd a kora-karni végén a terrigén törmelék nagyarányú beáramlása megszakította az addig uralkodóan karbonátos üledékképződést. Veszprémi Márga Formáció A Füredi Mészkő fedőjét alkotó több száz méter vastag márgacsoport tagozatai közül a szóban forgó területen leginkább az alsó és felső márgát elválasztó „austriacumos mészkő" (Nosztori Tagozat) bukkan felszínre. Nagyobb felszíni elterjedésben a Pécselyi-medencében nyomozható, elsősorban a falu közvetlen környékén (Dobogó-hegy, Nyáló-hegy, Kis-tó). A medence tektonikusán preformált déli peremén, a Körtvélyesen felszínre bukkanó pados, gumós mészkőről a rétegtani helyzet megbízható ismeretének hiányában nem dönthető el egyértelműen, hogy a Veszprémi Márga feküjét alkotó Füredi Mészkőhöz, vagy a formációt kettéosztó Nosztori Mészkőhöz tartozik-e. A két, egymáshoz igen hasonló litofácies elkülönítése biosztratigráfiai alapon is nehézkes, mivel a makrofauna különösen a Nosztori Mészkőben igen szórványos, ugyanakkor a conodonta- és radiolaria-együttesük lényegében megegyezik. A formáció alsó (Mencshelyi T.) és felső márga tagozata (Csicsói T.) a Pécselyimedence aljzatában jelentős elterjedésű. Ezen kívül a medence déli peremén - feltehetően horizontális elmozdulás mentén kialakult - keskeny, V alakú, közel É-D-i irányú, a középső-triász sorozatból felépült blokkok közé mélyen benyúló árkokban ismert bizonytalan rétegtani helyzetű karni márga. A dörgicsei Öreg-erdő és a Keresztfa-tető közötti árokban (Nyelőké) a Vászoly Vszt.l. térképező, illetve a V.3. uránku-